Hahó, a tenger! #02/09

Leutazás
2021.06.23; szerda

Fél kilenckor indulás. Terv szerint. Ekkor még egy kicsit túl óvatosnak is tűnt a szállásadónak megadott 17.00-18.00 közötti érkezési intervallum.
Aztán jött az M0 híd. Mind a kettő. Ugyanis akkora dugó volt, hogy a Deák Ferenc hídtól kiindulva továbblógott az RSD hídnál is. Igazából fogalmam sincs, hol lehetett a dugó vége, mi már az M51-ről is dugóba érkeztünk. Három nap hideg élelem.
Nagykanizsán tankolás. Okosan kiszámoltam, hogy onnan teli tankkal pont megfordulok Murterig tankolás nélkül. Úgy is lett. A nagy autó előnyei.
A következő idegtépő dugó a horvát határon volt. Nagyjából egy órát araszoltunk, úgy, hogy a horvát és a magyar határőrök összesen kábé 2 percet foglalkoztak velünk. Arra tudok tippelni, hogy nálunk rendben volt a regisztráció, a horvát csóka csak begépelte a személyi igazolványok számát, aztán biccentett. Valószínűleg a sort azok tartották fel, akik nem regisztráltak előre.

Spoiler, de fontos. Aki most tervez kirándulást Horvátországba, nagy dugókra számítson. Mi előszezonban voltunk, mezei hétköznap mentünk és jöttünk, ennek ellenére összesen 4,5 órát álltunk. Kétszer egy óra az M0, kétszer egy óra a horvát határ, fél óra a Sveti Helena fizetési pont hazafelé. Szezonban nyugodtan számíthatsz minimum a duplájára. Mi a két nagy alagúton (Malá Kapela, Sveti Rok) átsuhantunk, Lucskónál a kártyás sávban éppen csak lassítanom kellett, az M7 is húzott. Ehhez képest most csak a határra 3 órát jósolnak, sőt, immár négyet, a többiből meg bármi lehet, különösen főszezonban, szombaton.

Végül 17.01-kor érkeztünk meg. Szeretek pontos lenni, de ez még nekem is túlzásnak tűnt. A szállásadónak is, mert sehol nem volt. Oké, azért mentettem el a telefonszámát, hogy ilyen helyzetekben se jöjjek zavarba. Erre az a nyomorult mobiltelcsi nem szinkronizálta le az Outlookból. Mi meg álltunk a fizetőparkolóban, nekem folyamatosan jobbra-balra járt a szemem, mikor jön a parkolóőr. (Nem jött. Előszezon.) Szerencsére el volt mentve a szállás weboldala is, onnan lepuskáztam a telefonszámot. (Egyébként tényleg nem értem a dolgot. Hónapok óta minden kontaktot szépen szinkronizál. Ezt valamiért nem csinálta meg. Pedig több nappal korábban hoztam létre. Aztán este, amikor már ráértem, letiltottam a szinkronizációt, majd visszaengedélyeztem, akkor már lejött.)

Az apartman pöpec. Az udvar árnyékos, odabent klíma.


A hálószobában dupla franciaágy, de a konyhai kanapét is ki lehet nyítni, így Dórának is jutott bőven alvóhely. Beüzemeltük a hűtőt, telepakoltuk.
A klíma csapdája: becuccoltunk, utána pedig senkinek sem akarózott kimenni a melegbe. A sörök a hűtőben, elleszünk itt a világ végezetéig.

A szállásadó szerint a bringákat inkább tegyük be a fészerbe. Hmm. Eddig azt mondták, a horvát tengernél nem lopnak.

Na jó, menjünk, fedezzük fel a környéket. Például keressünk boltot.

Betina beach. Nekem ez nagyon hülyén hangzik. Rengetegszer voltunk már ezen a szigeten, Betina egy nagyon picike település. (Igaz, remek az óvárosa.) De akkor is, kábé olyan, mint ha azt mondanám, hogy Alsókukutyin beach. De alaposan bejárva a partot, helyére kerültek a fogalmak. Van egy hosszabb strand, aprókavicsos parttal. Egyébként pedig egy hangulatos, zegzugos sétány. Tudni kell, hogy Betina a hagyományos fahajók építéséről híres, most is tele van a part műhelyekkel. Mindegyiknek saját csatornája van, a csatornák fölött kis hidak, mindegyik felvonható, van, amelyik hidraulikával, van, amelyik csörlővel, a többség melósokkal, fizikai erővel.



Ha már itt járunk, néhány szó a környékről, később úgyis szükség lesz némi helyismeretre.

Illetve aki jobban szereti a linkeket, itt van a Betina Beach a Google Maps-en.
Érdemes nézegetni a gmaps képeit is, bőven lesz illusztráció a némileg meredek, aprókavicsos partról, na meg a sziklákról és a hullámokról (éppen apálynál).

Látható, hogy a Betina-Tisno csatorna északnyugat-délkelet irányú, úgy, hogy a felső végén kiszélesedik és északnak fordul.
Mi pont ebben a kanyarban laktunk, konkrétan ott, ahová a Google a nagy piros beach Betina bumszlit rakja, illetve a fenti képen a zöld Betina bumszli van, azaz az északi szél elég nagy hullámokat tud csapni a strand partjához. Mint ahogy a délkeleti szél is. Sőt, ez utóbbi tud igazán tombolni, hiszen ebből az irányból a hosszú csatorna végén vagyunk. A nyugati, illetve délnyugati széltől elvileg védve vagyunk, bár az utóbbi azért tud viccelődni Tisnó felé az öblök átvágásánál.

Amikre még felhívnám a figyelmet, mert szerepelni fognak a sztorikban: Tisno és Jezera, az öblök: Slanica meg Cigrada, illetve a kicsit távolabbi Tribunj falucska a Lokvice-öböllel. Felhívnám a figyelmet a Vrh Gradine csúcsra Murter mellett, ez gyakorlatilag a fehér keresztes kilátási pont. Felmásztunk a Karavaja templomhoz is. Emellett Dóra elbringázott a Sibenski hídig, illetve körbetekerte a Vrana tavat, de neki könnyű volt, ő nem kajakozni jött.

Azért ez nagyon durva. Amikor rákattintottam – életemben először – a Vrh Gradine csúcsra, a Google Maps egyből kiírta, hogy igen, kedden jártál itt utoljára. Anyád.

Vissza a sztoriba.

Megvolt a bolt, vettünk hideg sört. Jó döntés volt, a hűtő ugyanis nem hűtött. Átlöktünk néhány sört a fagyasztóba, mert az viszont igen. Vártunk. A hűtő továbbra sem tette a dolgát. Elhúztam, nézegettem a hátát. Ez bizony döglött. Felvettem maximumra. Semmi. Kikapcsoltam. Visszakapcsoltam. Mintha… mintha már hallanám a keringető szivattyút. Dóra nem bírta tovább, felhívta a szállásadót. A hölgy azt mondta, hogy tekerjük maximumra, majd várjuk meg az éjszakát. Az éjszakai áram erősebb. Már éppen kezdtem volna röhögni, amikor eszembe jutott, hogy ez a nép adta a világnak Nikola Teslát, lehet, hogy tudnak valamit, amit mi nem.
A biztonság kedvéért betettünk egy sört és egy radlert a fagyasztóba éjszakára.

1 Comment

  1. A horvátországi utazáshoz adalék:
    https://hvg.hu/itthon/20210704_Szigorodnak_a_horvatorszagi_beutazasok_julius_15ig

    Azt hiszem, jó érzékkel időzítettünk.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *