Egy nappal előtte
2019.09.04; szerda

Nézzük. Elmegyek 5 napra kajakozni. Nej meg 3 napra osztálytalálkozni.
Azaz ki kell pucolni a hűtőt.

Mi a pálya? Hétvégi maradék görögsaláta. Legalább a fele tejes-fetasajtos lé. Kár lenne érte. Mi is van benne? Paradicsom, paprika, lilahagyma. Ez mind kellhet egy pörköltbe is. És akkor a lét is el tudom használni. Oké, van benne olajbogyó is, meg fetasajt is. Legyen akkor görögpörkölt.

Köret. Túrjuk tovább a hűtőt. Jé, dolmadeskonzerv! Soha jobbkor.

Kiszedtem a tekercseket. A konzervdobozból átborítottam az olajat egy teflonba, majd pirítottam rajta hagymát. Ez így már elég görög. Lehetne még jobban az? Persze. Kikaptam a borhűtőből egy üveg Recinát. Teljes a kép. Gyorsan ittam is egy pohárral.
A teflonba szórtam egy kis filézett csirkemellet (birka stílusosabb lett volna, de ne legyünk telhetetlenek), megpirítottam. Paprika helyett bors, oregánó, rozmaring. Na meg Haragos Pista. Majd amikor kifehéredett a hús, ráborítottam a salátát és lassú lángon zsírjára sütöttem az egészet.

Nos. Háát… meglepő íze volt. Úgy értem, hogy eleinte furcsa, de amint hozzászoktam, jó étvággyal be is toltam az egészet. Alkalmazkodtam.