Day: August 12, 2018

Ááááá!

2018. August 12. Sunday / / 2 Comments

Amikor a lelkiismeretfurdalásod addig piszkál, hogy a vasárnapi másnapos borozgatás után este dafke előveszed az országúti bringát… hogy ha nem is olyan nagy távot, de legalább a 25 kilométeres kört megcsináld. Felülsz, elindulsz, és piszok jól megy a járgány. Érzed. hogy ebből hatalmas körrekord lesz.

Aztán egy helyen elfogy az út. Felszedték. De nem ám úgy, hogy földút maradt a helyén, hanem köves, sziklás talaj. Fék beránt, láb ledob. Késő. A kövek felütötték az első kereket, defekt.

Na jó. Elővettem a tartalék belsőt, beraktam. Pumpa. Nem ment bele levegő. Utána le akartam szedni a belsőről a pumpát, de nem jött le. Végül addig rángattam, amíg eltört a tartalék belső szelepszára. WTF? Na mindegy, kuka. Akkor megragasztom a régit. Azt se tudtam felpumpálni. A kicsi kézipumpa ránézésre rendben volt, tolta is a levegőt, de amikor rácsatlakoztattam a belsőre, akkor már nem történt semmi.

Azaz se tartalék belső, se pumpa. Elég necces. Dobtam egy sms-t Nejnek, de túl sok reményem nem volt, hiszen ő ilyenkor ugrál a fitnesszben. Aztán mákom volt felvette, félóra múlva már meg is mentett.

De akkor is. Kár azért a rekordért, ami benne volt a lábamban.

Buli van

2018. August 12. Sunday / / 0 Comments

Vasárnap este buli lesz,
ha eső nem lesz;
ha lesz, nem lesz,
ha nem lesz, lesz.
– Bikini paródia (Szikora) –

Nem vasárnap, szombat, de buli lett. Igaz, folyamatosan lestük az Időképen a radart, de délutánra eltűnt minden zavaró körülmény.

Fel voltunk készülve.

DSC_5778

DSC_5780

DSC_5782

Vettem egy mázsa fát, felfűrészeltem, felhasogattam. Mert jó, ha van elég tüzelő. Még akkor is, ha most csak sparheltezést terveztünk. A bográcsolás… mondjuk úgy, hogy megviseli az infrastruktúrát.

IMG_20180801_103913

Amikor pár héttel ezelőtt megláttam, biztos voltam benne, hogy valami gomba. Dühös is lettem, mert utálok permetezni. Aztán összeraktam. A vadszőlő ott, és csak ott fonnyadt el, ahová a diplomaosztó utáni bográcsozás melege felcsapott. Azaz betervezett veszteség. A növény pedig köszöni szépen, jól van, folytatja világhódító terjeszkedését.

Szóval buli. Eredetileg öcsém és sógornőm jelentkezett be, később csapódott a Csipet Csapat. Barna ugyanis beköltözik anyósom lakásába. Jó két hétbe tellett, mire eladott minden öreg bútort, ezen a héten pedig gletteltek, csiszoltak, festettek. A haverokkal. Szombaton fejezték be. Nekik is jól esett egy bulika.

Nekem? Köszönöm a kérdést. Amilyen feszült heteim voltak, nekem csak egy célom volt: kiütni magamat. Tökéletesen sikerült. Kezdésre már elkortyoltam egy liter bort, aztán sparhelt, tüzeskedés, tömérdek előkészítés, majd egy vaskos szivar és némi whisky. Én már jól voltam. Az esti vacsoránál a tésztát úgy vadászgattam le az asztalról, mert állandóan el akart szökni. Ja, meg bemutatkoztam az öcsémnek. Mert azt hittem, hogy Barna haverja.
Aztán hajnalban bementem valamiért a lakásba, de annyira összemosódtak a falak, hogy inkább elmentem aludni. Tökéletes. Pont így terveztem.

Persze az élet nem ilyen. Szombaton is melóztam vagy hat órát, vasárnap – miután elökörködtünk öcsémékkel és elmentek – megint toltam vagy hat órát. De hát az informatikus élete már csak ilyen.
A lenullázás mindesetre jól esett.