Day: October 6, 2015

Nevek, megint

Egyszer már problémáztam azon, hogyan és mikor lettek lefixálva a nevek. Mikor lett az Egerből jött gyüttment neve Egri és hogyan rögzült ez úgy, hogy a dédunokáit is így hivták, dacára annak, hogy azoknak már semmi közük sem volt Egerhez. (Mint ahogy már nekem sincs semmi sem az erdélyi, sem a moldáv Petreni községekhez.)
Oké, ez ott ki lett vesézve.
De akad még itt töprengenivaló.
Az egész onnan indult el, hogy elővettem egy poros könyvet és kiesett belőle a könyvjelző. A Dover nyelviskola névjegye, hátoldalán az adott tanfolyam oktatójának nevével. David Threadgold. Aranyfonál Dávid. Micsoda név már ez? Aztán sorra ugrottak elő a hasonló nevek. Lándzsarázó Vilmos. Templomhegy Winston. Harang Sándor. Virágzás Orlandó. Borház Amélia. Értékes Szavak Vilmos. De gondoljunk csak bele, hogy amikor Robin Williams szorogatott helyzetben kitalálta magának a Doubtfire (Kételytűz) nevet, ez mindenki számára teljesen normális név volt. Mi mehetett félre az angoloknál? Hiszen mi megszoktuk, hogy egy embert vagy az alapján neveztek el, ahonnan jött, vagy a szakmája alapján, esetleg a birtokai után, netán a fizikai megjelenése alapján. Aranyfonál Béla. Honnan? Miért?
Vagy lehet, hogy nem az angoloknál ment félre? Lehet, hogy csak a mi őseink voltak ennyire földhözragadtak, hogy nem merték sem a fantáziájukat, sem a humorérzéküket használni, amikor valakit hivatalosan kellett elnevezniük?