Egyik korábbi munkahelyemen volt ez a mondás. Igaz, akkortájt tényleg foglalkozni kellett az idővel, nem volt annyira magától értetődő az időszinkron. Hogy pontosabb legyek: NT3.51/NT4 tartományi környezet, NT4/NT3.51 kliens gépek, Windows 95 otthoni gépek.
Rémálom volt. Minden alkalommal, amikor jött a téli/nyári időszámítás váltás, nem mehettünk sehová, ugrásra készen kellett ügyelnünk otthon, szükség esetén rámozdulni, hogy az a szutyok gép, amelyik éppen úgy döntött, hogy ő márpedig nem, akkor miért is nem? Amikor a többi meg igen.
Szerencsére ez elmúlt, a Windows 2000-től kezdve az időszinkron mondhatni észrevétlen.
Onnét jutott ez eszembe, hogy tegnap üldögéltem a nappaliban és körbenéztem. A médiafalon sorban pislákoltak az órák, hiszen mindenhol ez a képernyőkímélő. Előtte voltam a konyhában, gyakorlatilag ott is órák vettek körül, hiszen szinte mindegyik konyhagépen van már kijelző.
És az összes óra még a nyári időszámítás szerint működött.
Egész egyszerűen az órák száma elérte a kezelhetetlen mennyiséget. Ennyi időt már nem vagyok hajlandó az óraátállításra áldozni. Van két kiemelt óra (az ébresztő és az étkezőben lógó pályaudvari méretű), a számítógépek jól mutatják az időt, karórát meg nem hordok. A többi pedig le van sajnálva.
Ha kevesebben lennétek, pontosabbak is lehetnétek.
2008. November 28. Friday at 07:39
Ezert veszek en mar egy jo ideje kizarolag radio controlled orakat.