Újabb érdekességek a közlekedés világából

Tudtad, hogy

  • A Lánchíd eredetileg faburkolatú volt?
  • Az első utcakővel borított pesti utca a Váci utca volt?
  • Az első ember, aki átsétált a Lánchídon, Haynau volt?
  • Az akkor még Fővámtéri híd utolsó szögét Ferenc József kalapálta be?
  • A keszthelyi születésű Schwarz Dávid 1897-ben készített el egy teljesen alumíniumból álló, hidrogénnel töltött, kormányozható léghajót. A startot már nem érte meg, de özvegye folytatta a munkát, végül a léghajó a berlini repülőtéren felemelkedett. Az erős szélnek és az egyik hajtószíj leesésének következtében a léghajó leszálláskor tönkrement, de a bemutató így is impozáns volt. Az egyik néző rögtön az özvegyhez sietett és megvette a szabadalmat. Az urat úgy hívták, hogy Ferdinand Zeppelin.

A bárpult-macska

No, így állunk: a macska felfedezte, hogyan kell kinyitni a bárpult beépített szekrényének ajtaját, ezután bemászott a középső, felelőtlenül üresen hagyott polcra és onnan pislog kifelé. Ezzel nem is lenne semmi baj, mint a régi gazdájától megtudtuk, költözés után ki szokott próbálni minden búvóhelyet, mielőtt előmászik. Itt, azt hiszem, ellesz pár hétig.
Nem is zavarna ez az egész, ha látnám, hogy enne vagy inna. Ja, köszönöm mindenkinek a tippeket, de sem a ‘fogjuk le és majd cseppentünk a szájába’, sem a ‘fröcsköljük le, majd lenyalja magáról’ módszer nem tűnt túlontúl keresztülvihetőnek. Mint ahogy később az állatorvos is rávilágított, nem az a hosszútávú barátság alapja, ha az ember vizipisztollyal lövöldözi az eszeveszetten körbe-körbe rohangászó macskát.
A lényeg: semmit nem kell félni attól, hogy nem eszik/iszik. Az állatorvos szerint egyik macska sem hülye annyira, hogy így legyen öngyilkos. Olyan van, hogy műtét után le van gyengülve és ha nem kap időben enni, akkor megborul a szervezete és később már hiába is etetik, meghal. De egy környezetváltástól nem kell félteni. A macska kitapasztalja, mikor van nyugi, mikor nem zavarják, akkor körbejár, sunyiban eszik, iszik valamit, ha máshonnan nem, akkor a vécécsészéből.
Mivel most megtudtuk, mik a gyengéi, kiraktunk tálkákban egy kevés sonkát, sok apró tálkában vizet, aztán hagyjuk, hagy csavarogjon éjszaka. Arra kell csak figyelnünk, hogy a másik macska ne zabálja fel a csalikaját.

Bonsai macska

Picúr a tegnapi napot azzal töltötte, hogy megpróbálta minél tökéletesebben felvenni annak a saroknak az alakját, ahová bebújt. Estére remekbeszabott kockamacska lett belőle.

Mára változott a helyzet. Hajnalban kimozdult a sarokból, istenesen telepakolta az almot – a Tanap november 1-től simán lezárta volna a kupacot -, majd lesétált a nappaliba, kinézett egy izgalmas formájú sarkot és most annak az alakját igyekszik felvenni. Raktunk mellé tálba tejet és távolról figyeljük, mire jut.

[Update]
Most néztem rá, már elnyúlva fekszik. Alakul. Csak lassan innia kellene már valamit, nehogy kiszáradjon.

Álomrészlet

A nagy sikerű koncert után bementem a zenekar öltözőjébe. Átnyújtottam a befőttesüveget az énekesnek.
– A volt középiskolai biológiatanárod küldi a szertárból – mondtam.
– Mi ez? – szaglászta gyanakodva.
– Egy orsósfejű galandféreg és egy kipreparált vakbél.
– Na de nem látok benne semmit…
– Ja, a spirituszt leitták róla a rajongóid, kénytelen voltam joghurttal feltölteni.

A további részletektől megkíméllek benneteket.