Téríteni hit

A tolerancia egyik mérőfoka, hogy mennyire tudod elfojtani magadban a hittérítőt.

Igenám, de akkor mi is van a blogolással?

Nehéz kérdés.

Ezt időnként el szoktam mondani itt a blogon, elmondom most is: ezeket az írásokat kizárólag magam számára írom. Azzal a céllal vágtam bele, hogy lejegyezzem, az adott pillanatban hogyan éreztem, mi járt a fejemben. Azért is az a neve, ami. Hogy ha visszanézek 10 év múlva, tudjam, hogyan gondolkoztam. Ha a gyerekem visszanéz 30 év múlva, tudja, hogyan érzett, hogyan gondolkozott a fater, Isten áldja az emlékét.
Hogy akkor miért blog, miért nem word doksi a lokális vinyón? Induláskor megdumáltak: lehet, hogy más is kíváncsi ezekre az írásokra.

Tehát amikor úgy érzed, hogy agitálok, akkor tévedsz. Leírom, ha bosszant valami. Leírom, ha félek. Leírom, ha valamit kolosszális baromságnak tartok. Leírom, ha valaminek örülök. De soha nem írom azt – legalábbis komolyan – hogy gondolkozz te is így. Hogy szeresd te is azt, amit én is szeretek. Ez a te dolgod. Még csak azt se mondom, hogy örülök, ha az én hatásomra változik meg valamiről a véleményed – hiszen ha megváltozott, akkor neked is érezned kellett, hogy ott valami nem oké, és csak idő kérdése, mikor találkozol valakivel, aki segít tisztábban látni. Persze olyan is előfordult, hogy az írás utáni kommentben engem győztek meg a hozzászólók.

Valahogy így. Szerintem nem hittérítek, de nem vállalhatok felelősséget azért, hogy más nem érzi annak az írásokat.
Dehát, tudjuk, mindenki a saját felelősségére olvasgat.

11 thoughts on “Téríteni hit

  1. Szerintem itt nem eleg, ha vannak akik ugy gondoljak, hogy eletkepes. Memek memekkel hasonlitodnak ossze, es a tolerancia szinte minden kicsit is offenziv memmel szemben elbukik. (Persze ez csak szigoruan SZVSZ.)

  2. Ha ez így lenne, akkor nem létezne pusztán defenzív mém. Az evolúció során egyszerre van szükség kooperációra és konfrontációra – márpedig az elsőhöz kell tolerancia is.

  3. Hm, szerintem a kooperacio mindenkeppen haszon-celu, hosszutavu haszon remenyeben tortenik, mig a tolerancia nem rendelkezik ezzel a tulajdonsaggal. Ez lenyeges kulonbseg.

  4. Semmit sem kötelező az embernek elolvasni.
    Akinek nem tetszik, az nem olvassa.
    A hittérítés szerintem másról szól.
    Nekem pl. a kedvencek között “vagy”, ugyanis sokszor feldobod a napom 1-1 jó sztorival.

  5. Szinbád:
    Nem tudom. Szerintem a toleranciának is van rövid- vagy hosszútávú haszna, még ha nem is anyagi értelemben. Ha toleráns vagy, ez biztosan elterjed rólad, és esetleg közvetve ennek köszönhetsz egy jó munkát, egy jó kapcsolatot, vagy akármit. Attól hogy nem remélnek hasznot a toleranciától, attól annak még van haszna, mégpedig főleg a rólad alkotott kép formálásában.
    Persze aki kevéssé toleráns, az nyilván kevéssé érzi át ennek a hasznát.

    Úgy gondolom, nem kell mindenkit kedvelni. “Élni & élni hagyni.”

  6. Szindbad,

    Nem érted: a tolerancia a kooperáció egyik _eszköze_. Tegyük fel, hogy van egy láncdohányos hapi, aki fejben old meg diffegyenleteket. Pont ilyen kellene a csapatodba – ezért elviseled, tolerálod a bagófüstöt. Amíg megéri kooperálni.
    (Egyébként a konfrontálásban is benne van egy kicsit a tolerancia – ha megjelölsz egy határt, hogy harc ide vagy oda, ezen azért nem lépsz át, akkor a határ általában valami tisztelet vagy tolerancia mentén húzódik.)

  7. Joep, ha nem ertettem valamit, akkor az a tolerancia ertelmezesed. En arra a toleranciara gondolok, ami a humanizmusbol fakad, es onzetlen, haszonmentes (sot). Ez az a tolerancia, amikor elfogadom a masik vallasi vagy politikai nezeteit, holott nyilvanvaloan badarsag, tevedeseken, hibas sulyozasokon alapul (es karosnak tartom mind magam mind a tarsadalom szamara), pusztan azert, mert o is ugyanolyan ember, mint en.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *