Hét óra után értünk haza. Nagyon át sem öltöztem, mentem meglocsolni a fűmagokat. Amikor vonszoltam előre a slagot, örömmel vettem észre, hogy a másik rózsánk is nekiállt bimbózni. Nőtt is, hajtott is – de eddig virága nem volt. Lesz.
Másik nagy öröm akkor ért, amikor megvizsgáltam a meggyfát – pár napig nem vagyunk itthon, ez meg sunyiban beérik! Lecsődítettem mindenkit, kis műanyag tálkákba szedtük a termést.
Leültem kifújni magam, átfutottam a postát. Az egyik levéltől majdnem kiesett kezemből a barna Kozel – azt írták, hogy százezres nagyságrendű hátralékom van a Vízművek felé. (Mint írtam, a társasház közös vízórája a telkemen van.) Gyorsan futottam egy kört, aholis lehiggasztottak, hogy ez a társasház elmaradása, a hátralékot majd le fogják bontani lakásokra. Ekkor már csak a csengő megszerelése maradt hátra, mely megint elnémult. Szobalétra, villanyszerelés, mindez 550 km levezetése után, sivatag-szomjasan.
Végül este kilenc körül jutottam odáig, hogy elkezdhettem foglalkozni a képekkel. Nagyjából fel is töltöttem (140-et a 400-ból), de a szöveg még sehol, így az egybegyúrás is csak későbbre várható.
Stay tuned.
2007. June 04. Monday at 11:07
Eh, társasház… Közös lónak túros a háta.. Én is egy ilyenben lakok, 3 bűbáj szomszéddal. Amint lehet, el is húzok egy saját házba, inkább legyen kicsi mint hogy legyen 1-2-3-sok idióta aki mindenbe beleugat és mindenhez joga van… Kiborítanak néha.. Persze, kölcsönkenyér még visszajárhat. Heheh.
2007. June 04. Monday at 12:32
Nyugtass meg, hogy a barna Kozelt külföldön vetted. Én itthon még csak világost láttam.
2007. June 04. Monday at 13:42
Naná, külföldön. 550 kilométert nehéz Magyarországon úgy levezetni, hogy Pesten legyen a vége. :-)
Viszont nem volt 100 forint egy üveggel…
2007. June 04. Monday at 13:46
Mystic,
Nagyon sok múlik a részleteken. Én egy 12 lakásos társasházból mentem ki egy 50 lakásos társasházba – mégis sokkal jobb az utóbbi. Az előző lakásban össze voltunk zárva, egymás felett/mellett voltak a lakások, közös udvar, közös tető, kevés tér. Ez normális embereknél is veszekedésekhez vezet.
Az új viszont egy nagy területen elterülő sorházas telep. Hiába vagyunk sokan, mindenkinek saját háza van, saját udvarral, senki nem szól bele a másik dolgaiba.
2007. June 05. Tuesday at 13:05
Ez így egy fokkal pozitívabb, ennek ellenére, én az önelló ingatlant preferálom, az “osztatlan közös tulajdon” nevű fogalmat pedig szeretném messziről elkerülni.