Noplíz

Emberek, ne csináljátok. Eddig kétszer sikerült megúsznom, hogy képbe kerüljek annál a bizonyos hihetetlenül lúzer versenynél… erre most valaki jelölt az alternatív változatban.
Hogy egy valamikori törzsőrmesteremet idézzem: “Fiúk, ne szopassatok már!”.

Ez egy blog, melyet leginkább saját szórakozásomra írok. Nem versenymű.
És határozottan zavar, hogyha versenyben indítják.

Kábulat ingyér’

Tök jó. Azt hiszem, megszúrt a nap. Nem kell megijedni, nem túl erősen… csak olyan pszichedelikusan: kábé 20 másodpercenként megszédülök, megrogynak a lábaim… és olyan percenként áthúz valami kóbor áram a két fülem között. Egyelőre marhára élvezem: nem kellett se meginnom, se elszívnom semmit, mégis egy olyan kellemes valóságonkívüli állapotba jutottam.
Akit érdekel a dózis: délelőtt bringáztam másfél órát a tűző napon – és ugyanezt megismételtem délután is.

Devalválódunk

Nagyon kellemetlen dolgokat fedezek fel. Amióta erdő mellett lakunk és minden nap kétszer keresztülmegyek rajta, azóta csökkent az áhitatom úgy általában az erdő iránt. Hiszen minden nap részem van benne.
Ugyanezt érzem a barna Kozel sörrel kapcsolatban is. Másfél hete gyakorlatilag kifogyhatatlannak látszó készleteink vannak itthon belőle – és a megszokás erősödésével az áhitat ugyanúgy csökken.

Kié a rajzfilm?

Így jelent meg a HVG-ben:

Lúdas Matyi, Pom-Pom és Vuk szülőatyja 80 éves

Nekem pedig egyből kinyílt a bicska a zsebemben. Csak tisztázásképpen: imádom Dargay Attila munkáit. És az is lehet, hogy részt vett a Pom-Pom vagy a Nagy ho-ho-horgász elkészítésében. De könyörgöm, nem az atyja. Az atyai címért eleve ketten versenyezhetnek: Csukás István, aki a figurákat kitalálta, illetve Sajdik Ferenc, aki azokat megrajzolta.