Esti séta, hóban

  

  

Volt néhány fotós tervem a két ünnep között. El akartam menni a gyerekekkel fényképezős körútra a városban. Reméltem, lesz lehetőség hóbanhempergős felvételeket is készíteni. Elszántam magam, hogy amint a meteorológia tiszta időt jósol, felmászok hajnalban a Citadellához, napfelkeltét fényképezni. És terveztem Várban mászkálást is, éjszaka.
Eddig egész jól haladok. Volt esti mászkálás a belvárosban, volt nappali csavargás a környéken… és most megjött a hó is. Fiam elment háromnapos vasútastáborba, így egyedül mentem hóra vadászni. (Bár sejtem, hogy ő is ugyanezt tette Kaposváron.)
Nagyon kellemes időtöltés volt. Ráérősen sétálni a bokáig érő puha hóban, emberekre mosolyogni, nem sietni, nem torkot átharapni – ritka élmény.
A szokásos négy fotó ínycsiklandozásképpen az írás elején, a többi pedig itt.

Modern

Megkívántam egy kapucsinót. Amióta koffeinmentes kávén élek, ilyen késői időpontban sincs probléma.
Én a jó meleg szobában nézegetem a képeimet, Nej a szintén jó meleg konyhában írja a szakdolgozatát. A két helyiség között a jó hideg előszoba lapul. Szigorúan bezárt ajtókkal.
Felraktam a kávét… és a francnak sem volt kedve 10 percet ácsorogni a szűk konyhában.
– Dobj egy e-mailt, ha lefőtt – szóltam oda Nejnek, és bementem a szobába.
Dobott.