Laposföld

Elgondolkodtam, hogyan tudnak ekkora nyilvánvaló, tudománytalan baromságok virálisan terjedni, úgy, hogy rengeteg ember komolyan hisz is bennük. Meg úgy általában, miből táplálkozik ez a meglepően erős tudományellenesség?
A probléma gyökere ott lesz, hogy az emberek jelentős többsége semmilyen formában nem érintett: nem végez – és nem is végzett – tudományhoz kapcsolódó tevékenységet, nem követi, mi történik a tudományon belül. Leginkább azért, mert nem is érti. Akinek általános iskolában gondjai voltak a kétszerkettővel, az nem fog a legújabb matematikai konstrukciókról olvasgatni.
Márpedig ha nem értik, akkor vallásként tekintenek rá. Azt sem értik, de ott vannak a vallás tévedhetetlen papjai, akik mindent elmagyaráznak, szájbarágósan elmondják, hogyan kell élniük, hogy a végén majd jó legyen. Gyakorlatilag ilyen az összes: a kereszténység, az iszlám, vagy hogy egy viszonylag frisset mondjak, ilyen az orbánviktor vallás is. Mindegyikben közös, hogy az istenük – és ebből kifolyólag a papjaik – tévedhetetlenek. A tévedés a vallás alapjait kérdőjelezné meg, hiszen az emberek az életüket teszik rá, pusztán bizalmi alapon. Ebbe nagyon nem fér bele, hogy a végén ne legyen biztos, hogy ott lesz a gyöngyházkapu, vagy a harminc huri.

A tudomány viszont egyáltalán nem ilyen. A tévedés egyenesen az alapja. A tudomány a try&error módszerrel halad előre. Valaki felállít egy hipotézist, bebizonyítja. Rengetegen leellenőrzik. Végül azt mondják, hogy igen, ez így van. Aztán jön valaki, aki megkérdőjelezi a hipotézis egyes elemeit, majd bebizonyítja, hogy ez is oké. És nem, nem tagadják ki, nem kövezik meg, hanem ha bebizonyosodik az igaza, akkor Nobel-díjat kap. Kifelé pedig azt kommunikálják, hogy milyen fasza csávók vagyunk, látjátok, hogyan haladunk előre?
Nem, nem látják. Az a vallás, amelyik büszke arra, hogy téved, amelyik nem ad egyértelmű receptet arra, hogyan éljünk, hogyan gondolkozzunk, az bukott vallás. Mint jelenleg a tudomány.

4 Comments

  1. Az a helyzet, hogy rengeteg tudományos állítás úgy volt terjesztve (iskola, tévé, internet, stb), hogy az bizony úgy igaz. Sőt gyakran bevett fordulat még nagyon bizonytalan kérdések esetén is, hogy “tudományosan bizonyított…” (és közben meg statisztikai mérések vannak a társadalomról). Szóval ne csodálkozzál, ha vannak tudományhívők és tudományellenesek, mert a propaganda ezt szüli. És akkor meg nem beszéltünk azokról a kijelentésekről, amik a világháború után még nagyon igazak voltak, de ma már mégsem.

    Persze nehéz így, mert mégis rossz azt mondani a gyerekeknek az iskolában, hogy pl. volt a nagy bumm, ami a mostani elméletek szerint 95 százalékban igaz…

  2. Van egy kifejezés, amit a tudomány embereinek mindig kellene ismételni, talán sokan teszik is, csak már nem megy át a “Zemberekhez”:

    “A tudomány mai állása szerint” – ez pont azt mutatja, hogy aki ezzel foglalkozik, pontosan tudja, hogy holnap jöhet valami új, ami felborítja 100 év tudását és ez milyen király dolog!

    De az átlagember a tudomány állításait is úgy fogja fel, mint amit a pap mond egyszer: az már 2000 éve úgy van a könyvecskében, úgy is marad.

    Az átlagember olyan, mint a megzavart óriás, inkább agyoncsapja azt, ami túl bonyolult és idegesíti…

    Ezért óriási gond, hogy az elmúlt két évben tudósoknak kellett gyorsan mondani valamit a coviddal kapcsolatban is – nem szokták meg, hogy a tudományos körökön kívül nem fogadják el ezt, sőt, hiteltelenné válnak tőle.

    • JoeP: “A tudomány viszont egyáltalán nem ilyen. A tévedés egyenesen az alapja.”

      Péter: “Az átlagember olyan, mint a megzavart óriás, inkább agyoncsapja azt, ami túl bonyolult és idegesíti…”

      Ajánlok egy szerintem kiváló előadás az érzékelésről, evolócióról egy agykutatótól. 37:18-től pl. a kreativitást magyarázza, és érinti a fent idézett témákat is (tudomány vs. bizonytalanság):
      https://www.youtube.com/watch?v=hQUgGg9XzbQ
      Beau Lotto – Deviate

  3. Én is ott érzem a problémát, ahol UnA.
    Az iskolában nagyon sok mindent mondat, és csak nagyon kevés dolgot bizonyítottak is be. A legtöbbet tényként kellett elfogadni. Rosszabb esetben, ha rákérdeztünk, akkor a tanár egy magalázó mondattal vonta ki magát a válasz elől: “Hülye vagy fiam, ha ezt se érted”.

    Itt van a laposföld. A Föld gömbölyűségét nagyon egyszerű, és olcsó bebizonyítani. Pl. egy kellően magas hely (fel lehetne engedni egy He-lufit egy mobil telefonnal), a holdfogyatkozás, a tengeren “elsüllyedő hajó”, stb.. Már a görögök-egyiptomiak maguktól rájöttek, hogy a Föld nem lehet lapos. Ma mégse azt mondják a gyerekeknek: “Ne nekem higgyél, hanem nézz fel az égre/mássz fel a hegyre/gyere együtt menjünk el a tengerpartra/eresszünk fel egy léggömböt, és mond el, mit látsz”.
    Helyette minden tény, amit el kell hinni. A tudomány is egy vallás lett.

Leave a Reply

Your email address will not be published.