Na jó, hazudtam. Még volt túra abban a zsákban. Ugyan nem egyhetes, de azért elég kemény.
Mentségemre szóljon, billegett a léc. Négyen terveztük körbeevezni a Csepel-szigetet, ebből az egyik résztvevő rögtön az elején közölte, hogy kábé 10% az esélye, hogy ráér. Aztán lemorzsolódtak a többiek, viszont Mr. 10% váratlanul ráért. Így ketten ugrottunk neki.

Felderítés
2021.07.20; kedd

Maga a túra 120 kilométer, ránézésre ijesztő, de valójában nem annyira az. A nagy Dunán elég rendes áramlás van, azt az oldalt le lehet tolni hat óra alatt. Azaz nagy vonalakban úgy fog kinézni, hogy az első nap 13 km az RSD-n fel, utána 61 km a Dunán le, majd 3 km megint fel az RSD-n, összesen 77 km, 10 óra tiszta evezés. Az RSD-n szemből jön az áramlás, de bőven nincs akkora, mint odakint lefelé, kényelmesen fel lehet cammogni, ez 42 km, kábé 9 óra tisztán. (A szőrszálhasogató matematikusoknak üzenem, hogy a töredék kilométerekből jön össze a 120.)
Viszont van egy kardinális probléma: konkrétan az, hogy mi újság a Futrinka utcában?

  • A legkomolyabb gondot a zsilipek jelentik. Nyáron alul is, felül is négy alkalommal van zsilipelés: 7.00, 11.00, 15.00, 19.00. Már emiatt is kell matekozni szépen, de vannak egyéb feltételek is. Bizonyos vízállás felett, illetve bizonyos vízállás alatt nincs felső zsilipelés. Másik vízállás alatt, illetve másik vízállás felett nincs alsó zsilipelés. Bizonyos vízállás alatt az alsó zsilipet csak kétszer nyitják ki. Akit érdekelnek a részletek, itt mindent megtalál. A német áradások árhulláma viszont nagyjából most vonul le a Dunán, azaz sasolni kell erősen a vízszintet, hogy egyáltalán elinduljunk-e? Szerencsére csütörtökön tetőzik 570 körül, utána apad, a legalsó felső limit meg 600, szóval mind a két zsilip működni fog.
  • Ettől persze a Dunára figyelni kell. Mer’ a Duna az jön. Azaz meg kell valahogy győződni, hogy a tervezett pihenőknél milyen a kiszállás. Meg kell nézni a szóbajöhető szálláshelyeket is, mennyire vannak víz alatt. (Szóbajöhetőt írtam, mert a túra teljesen rugalmas. Sok múlik azon, mennyivel visz majd a Duna, elérjük-e időben a felső, utána meg az alsó zsilipet. Ezek mind más forgatókönyvek.)
  • És akkor itt van még a covid. Most ugyan éppen csak lappang, de ettől még hazavágott néhány kocsmát, amikor tombolt. Azaz meg kell nézni, a tervezett frissítő helyek közül melyik nyitott ki, melyik maradt zárva.

Ez mind-mind azt sugallta, hogy menni kell egy kört bringával a Csepel-szigeten. Szerencsére keddre pont kerestem egy jó túraötletet. Meglett.

Ha megnézed a trekket, láthatod, mennyivel könnyebb a vízen mozogni, mint a szárazföldön. Vannak ugyanis trükközések. Szigethalom és Szigetcsép között pár kilométer van csak, de út nincs, keresztül kell menni a szigeten Tökölig, majd vissza. Aztán ugyanez van szimmetrikusan Lórév és Szigetújfalu között, csak ott Ráckevéig kell keresztülmenni, majd vissza. Pontosabban van valami út, az egyik helyen terepjáróval járható földút, a másikon földutas töltés. Pár kilométeres szakaszok, de szétrázzák az országúti bringát. (Ettől függetlenül szoktam arra járni, de most a többnapos esők után nem akartam dagonyázni.)
Annyira persze nem volt baj, szép volt az idő, éppen kellemes meleg, jólesett bringázni. Még az enyhén viharos szél is belefért.

Azért mennyire gáz már. Most jött pár olyan nap, amilyen régen a normális nyár volt és mennyire élvezzük már ezt a ritka áldást. Mert mindjárt jön a következő extrém hőhullám, vagy a mindent elsöprő vihar.

A Szigetújfalu révnél lévő étterem. Erről nem is tudtam. Sajnos délután egykor nyitott, nem tudtam letesztelni. Viszont pont jó hely lesz a nagy Dunán megpihenni. A túra olyan hülyén adja ki magát, hogy ezen a hosszú napon csak ez az egy pihenőnk lesz.

A makádi Ezüstpart. Biztos pont. Csak a nyitvatartását kellett megtudnom. Az egyik forgatókönyv szerint emellett alszunk.

A lórévi kocsma. Pár héttel ezelőtt még zárva volt. Ha nem terv szerint alakulnak a dolgaink, akkor itt is aludhatunk. De ebben az esetben csúnya második napunk lesz.

Ez pedig itt a homokos Lórév Beach. Annyira fent volt a Duna, hogy alig látszik belőle valami.

Aztán hazafelé még felfűztem Ráckevét, Szigetszentmártont, Szigetcsépet, itt ebédeltem is, belestem a Mi Kis Büfénkhez, beugrottam egy közelben lakó baráti családhoz, szóval rendesen kitöltöttem a napot. De nem mellékesen összeállt a túra terve, beleértve a B és a C terveket is. Mehetünk.