Közkeletű tévedések

Amikor a családfő úgy érzi, nem adott meg mindent a családjának. Például nem tudta eltalálni a lottószámokat

Ez a sor a korábbi írásban szerepelt, mint nagy megmondás. Évek óta tologattam a feljegyzős szövegfájlomban és már legalább egy éve elő is van készítve, hogy amikor éppen nagyon nem érek rá, akkor kitegyem élesbe.

Jó, hogy ennyit vártam. Ugyanis marhaság. Nem kicsit. Nagyon.

Ma már pont fordítva gondolom. Egy gyerek számára nem is történhet rosszabb, mint egy hirtelen lottóötös a családban. Kimarad az életéből a legfontosabb szakasz, az önálló életre nevelődés. Nem lesz értéke a hóvégi üvegbetétnek, nem tanulja meg, hogy nem kaphat meg mindent, hogy sok dolognak az adja meg az értékét, hogy megküzdünk érte. A párválasztásról már nem is beszélve. Lehet, hogy gazdag lesz, de boldog valószínűleg nem.

Az eleve gazdag családba születés más. Ott már vannak, illetve lenniük kell védekező mechanizmusoknak. Az nem váratlan változás, hanem várható élethelyzet.

Na szóval, ha lottóznék, és lenne egy ötösöm, valószínűleg még most sem mondanám meg a gyerekeknek, pedig a nagylány már erősen a 30 felé araszol.

Ha lottóznék.

Tudod, szokták mondani, hogy a lottózás azok adója, akik nem tanulták meg rendesen középiskolában a matekot. Tévedés. A lényeg ugyanis egyetemen hangzik el.

A lottózásnál – és bármilyen szerencsejátéknál – tök felesleges erőlködés valószínűségeket számolni. Egyszerűen nem érvényesek.

Vad?

Elmagyarázom.

Nézzük a jó öreg kockát. Hat oldal, egyenló valószínűség. Azaz 1/6 az esélye a hatos dobásnak. Szuper. Dobok hatot. Lesz benne 6-os? A fene tudja. Lehet, hogy lesz egy. Lehet, hogy kettő. Lehet akár hat is. Meg egy se.
Akkor mit is mond a valószínűség? Azt, hogy ha _jó sokszor_ elvégzem a kisérletet, akkor a relatív gyakoriság közelíteni fogja az elméleti valószínűséget.
Jó sokszor.
Mennyi is az?
Erre válaszol a nagy számok törvénye, illetve a centrális határeloszlás tétele.
Meg Rosencrantz és Guilderstein.

De ez már statisztika.

Azaz amikor szerencsejátékot játszol, nem a valószínűságszámítással kell foglalkoznod, hanem a statisztikával. Hiszen hiába 1:44000000000 az esélye az ötösnek, de még ha vettek is volna 44M szelvényt a héten, az sem garantálja, hogy lesz köztük ötös. Mit is mond a statisztika? Sajnos a konkrét levezetésekre már nem emlékszem – az egyetem után nekem is bőven elegendő volt az Excel-tábla – de valami olyasmi rémlik, hogy még a 90%-os esélyű egyezéshez (konfidencia intervallumhoz) is nagyságrendbéli különbségű kisérlet kell. Azaz a 44-nél jóval több millió szelvényre van szükség, hogy egészen biztosan legyen öttalálatos.
Ezért nincs. Pontosabban ezért van ritkán. Infónk nincs róla, de ha saccra azt mondom, hogy 10M szelvény fogy egy héten, akkor talán már érthető, hogy miért van csak két ötös egy évben. Hiszen a valószínűség alapján, ekkora szelvényszám mellett 1-2 havonta kellene lennie. De az a rohadék statisztika nem engedi.

Amit enged, azaz ahol tényleg működik a valószínűságszámítás, az a 4-es alatti találatok világa. Csakhogy ebben a zónában olyan alacsony a várható érték, hogy pusztán ezért nem érdemes játszani.

Hogyan tovább? Nos, ha ragaszkodsz a szerencsejátékokhoz, akkor dobd ki a francba a matekkönyvedet és ne foglalkozz az esélyek számolgatásával. Nézd meg a Szerencsejáték RT statisztikáit. Melyik játékformában milyen rendszerességgel vannak találatok és mennyit fizetnek. Ez alapján például ki fog ugrani, hogy a Luxorban – hiába csak 7-10M forint a nyeremény – de nagyjából hetente van és bár nincs róla infó, de valószínűleg jóval kevesebben játsszák, mint a lottót. Nem mondom, hogy ezzel halomra fogod nyerni magad, de a szabad szemmel láthatatlan nullából már látható nullaközeli várható nyereményed lesz.
Persze még mindig jobban jársz, ha egyszerűen csak eliszod.

3 Comments

  1. Már nekem is régen volt a matek….
    Ugye a kockánál az van, hogyha nem cinkelt, és tényleg mind a 6 oldalnak ugyan akkora az esélye, akkor még az is előfordulhat, hogy 10 éven keresztül dobálod a kockát, és egyszer sem lesz belőle hatos. Vagy mindig lesz hatos.
    Meg hogy az előző eredmény nem befolyásolja a következőt… elvileg.. mert ha 10 évig dobálod, csak elkopik valamelyik irányba. :D

    Na de a lottónál!
    Ott valami olyan rémlik, hogy az a 44M szelvény azért garantálja a nyereményt, mert az összes lehetséges variációt kitöltöd. Kezdve az 1-2-3-4-5-el egészen a 86-87-88-89-90-ig. Mintha a kockánál nem arra fogadnál, hogy 6-os lesz, hanem hogy 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os. Az egyik bizonyára bejön(*). A másik 5 nem. Azok mentek a kukába.
    A gond a lottónál, hogy egyrészt rengeteg pénz kellene a biztos győzelemhez. Másrészt rengeteg idő a kitöltéshez. Főleg ha közben ellenőrizni is akarjuk, hogy nem maradt ki egy sem.
    Annakidején számoltunk ilyeneket. Meg azt is, hogy akkor nyersz a lottóval a legtöbbet, ha a díját minden héten félreteszed. :D

    A statisztika azért más, mert az emberek egymástól függetlenül töltik ki a szelvényeket. Csomó olyan variáció van, amit többen is kitöltenek. Míg még több olyan, amilyet senki se. Bizonyára az 1-2-3-4-5-öt többen is beixelik, mert miért-ne, vicces, stb… De a 25-26-27-28-29-et meg talán senki. Pedig az esély ugyan akkora. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a 13-as számot nagyon-nagyon sok ember bejelöli.
    Így viszont a statisztika nem állja meg a helyét. Mármint abban az esetben, ha matematikailag közelíted meg. Ha az emberek is matematikailag lottóznának, és nem a születési dátumukat meg ilyeneket jelölnének be, akkor te is nézheted a statisztikát matematikailag. Így viszont érzelmi alapon kell gondolkodni.

    Ha nekiállsz Luxorozni, és a statisztikát nézed, akkor inkább azt nézd, hogy mely számok nyernek a legtöbbször. Aztán arra már érdemes írni egy MI alapu programot, ami aztán gondolkozik helyettünk. :D

    (*) A kockadobálásban az a jó, hogy ott van egy hetedik lehetőség is: az, hogy valamilyen oknál fogva egyik oldalra sem esik a kocka. Mert megakad valamilyen akadályba és az élén áll meg, eltörik, lenyeli a macska, stb…

    • > az a 44M szelvény azért garantálja a nyereményt
      44M különbözőféleképpen kitöltött szelvény garantálja a főnyereményt. De a valós életben, amelyből a statisztika dolgozik, ilyen nincs. Vannak felül- és alulreprezentált számok. (Ahogy írtad is.)
      A kockadobásra is igaz, hogy hat különböző eredményben biztosan lesz hatos. De hat kisérletben nem biztos. Mint ahogy 44M lottókisérletben, azaz egymástól független szelvénykitöltésben sem garantált, hogy lesz ötös.

  2. Ha lenne annyi pénzed, és tegyük fel, megtennéd az összes variációt, mert több a várható nyeremény, na akkor jönne a rohadt Murphy, és lenne még egy telitalálatos…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑