Varjúháj

Nem, nem a Macbeth következik, hanem egy kis kertészkedés.

Tavaly került látómezőmbe a fent nevezett növény. Valójában fogalmam sincs, miért nem hallottam addig róla, hiszen igazán figyelemre méltó. Amikor kiderült, hogy kertépítő vállalkozó is vagyok, akkor vettem vagy 24 tő varjúhájat: 12 tövet a Herbstfreude (azaz Autumn Joy) és 12 tövet a Firecracker tipusúból. Az előbbi egy 50-60 centi magasra megnövő, szines virágú példány, az utóbbi pedig inkább kövirózsa jellegű, tarackos talajborító. És ha már lúd, legyen kövér: az őszi mámorból hetet beleültettem a terasz melletti kávába.

Azért volt ez bátor dolog, mert innen már sok növény kihalt, ráadásul most reseteltem a terepet, azaz teljes talajcserét hajtottam végre, majd ültetés után murvával mulcsoltam. Ha nem jön be a növény, akkor jó nagy szopás lett volna újrakezdeni.

Na szóval, varjúháj. Jogos lehet a kérdés, hogy mit akarok ebből az írásból kihozni?

Rehabilitáljuk a varjúhájat!

Mindenhol azt olvastam, hogy kifejezetten igénytelen növény. Nemhogy bírja, de kedveli a szárazságot, imádja a napsütést, a vacak talajt. Sőt, ha durván bánsz vele, néha még meg is korbácsolod, akkor különlegesen szép színekben fog pompázni.
Ideális növény. Nekünk való.

Egy apróság a családunkról. Nej felügyelete alatt már száradt el kaktusz.

Ahogy említettem, hét tő őszi mámort beültettem a kávába, ötöt a kerítésen kívül (majd később még ötöt a másik oldalra), 12 Firecrackert pedig szintén ide. Igénytelen, de jó vízelvezetésű talaj, ez kell neki. Meg is szórtam egy kis sóderrel. (Meleg kell? Kapsz.) A kerítés mellettiekkel kifejezetten durván bántam. Hiszen azt írták, ezt szereti.
Szerinted mi történt?
A 12 tő Firecracker, a legigénytelenebb, legmazochistább varjúháj… mind kipusztult. De a kintre ültetett őszi mámor is csak vegetál, olyan 10-20 centis magassággal.
Ellenben amit a kávávba ültettem, tiszta, tápanyagban gazdag virágföldbe, kifejezetten vízben gazdag talajba (a káva földjén folyik keresztül az egyik ereszcsatorna vize), na az úgy száguld, mintha dróton húznák. Egy hónapja bújt elő a földből az új adag növény, már most nagyobb, mint tavaly májusban, amikor ültettem. Pezsgő, élettel teli, kicsattan az egészségtől.

Na, szóval ennyit a varjúháj gyötréséről.
Lehet, hogy bírja, de egész biztosan nem élvezi.