A politikusnak van az egyik legnehezebb dolga. Míg a többi ember az idejét, a szaktudását bocsátja áruba, a politikusnak az ember egyik legnagyobb értékét, a becsületét kell eladnia. Rögtön az elején szögezzük le, hogy ez kötelező feladat: a becsületes politikus nem hatékony, olyanokra pedig nincs szükség. A becsületes politikus nem politikus, mert korlátai vannak. A politikus dolga ugyanis az, hogy egy szervezet/ország/szövetség ügyét tűzön-vízen, akár emberek halálán keresztül is sikerre vigye. Ilyen tétek mellett a vezető ember becsülete, a belső önértékelése nem mérvadó. (A félreértések elkerülése végett jelzem, tudok róla, hogy kifelé azt kell mutatnia, hogy becsületes. De most nem a látszatról írok.)
Nem, nem a becsületesség az igazi értékmérő a politikusoknál. Hanem az, hogy mihez kezd a becsülete ellenértékével. Aki a köz gyarapodására fordítja, az az államférfi. Aki a saját gyarapodására, az meg az élősködő.
Roppant sajnálatos – és egyben meg is magyarázza, miért olyan katasztrofális a megítélése a politikus szakmának nálunk – hogy Magyarországnak az utóbbi 150 évben egy-két kivételtől eltekintve csak élősködők jutottak. Az a néhány, aki államférfinak nevezhető, az pedig nem jó célt tűzött ki maga elé.
2014. May 29. Thursday at 12:07
Lájk!