Month: December 2012

Felsőoktatás

Lányom óvatosan cserkészett be hétfőn.
– Van neked ügyfélkapus belépésed?
– Van.
– Használhatom?
– ???
Mint kiderült, vasárnap este kaptak egy feladatot: bizonyos adatok alapján írjanak egy 5000 szavas tanulmányt. (Vagy esszét, mert ma már minden diák esszét ír, fogalmazást egy sem.) A beadási határidő péntek, a tanulmány egyben félévaláírási kritérium is. Az adatok forrása meglehetősen konkrétan meg volt adva: TeIR, azaz Országos Területfejlesztési és Területrendezési Informatikai Rendszer, ezen belül is meghatározták, hogy mely részfeladatokhoz mely webes alkalmazásokat kell használni. Ezek közül 3 alkalmazás regisztrációhoz van kötve.
A regisztráció a következőképpen néz ki: ha van ügyfélkapus hozzáférésünk, akkor belépünk vele. Ha nincs, akkor okmányiroda, csináltatunk egyet. (Emlékeim szerint 2-3 nap, de a kollégistáknak ehhez haza kell utazniuk.) Miután megvan az ügyfélkapus azonosító, belépünk, és immár regisztrálhatjuk magunkat a TeIR rendszerébe. Kíváncsiságból megtettem, erre azt az üzenetet kaptam, hogy a regisztrációs kérelmet befogadták, a Jedi tanács legközelebbi ülésén foglalkoznak is vele. Azaz emberi nyomozás, emberi döntés, melyre várni kell – és akkor sem biztos.
Na most, a gyerek – és a tankörtársai – kaptak öt napot, hogy mindezt végigcsinálják, majd a megszerzett adatokból megírják a tanulmányt. Egyébként bukik a tantárgyból a félév. Ügyes.

Fonjuk össze a szálakat. Ez ugyanaz a hétfői nap volt, amikor egész nap pizsamában rohangáltam, habzó szájjal, kezemben csavarhúzóval a lakásban és az idegességtől enni sem tudtam. Mondhatni, a tanerő nem is időzíthette volna jobban az akcióját. Rögtön elkértem a lánytól a tanár telefonszámát, de jó érzékkel nem adta ide. (Hagyd, Apa, ez az én harcom.) Másnap a négy legnagyobb szájú diák – a lányom vezetésével – letámadta a tanárt, hogy akkor ezt most hogyan. És itt jött a legnagyobb döbbenet: a tanárnak fogalma sem volt róla, hogy ezekhez az alkalmazásokhoz regisztrálni kell. Viszont nem hagyta magát a sarokba szorítani, egyből visszatámadt, hogy miért csak ma szóltak neki, így elveszett két értékes nap. Számoljunk: vasárnap este lett kiírva a feladat, a hétfő elment azzal, hogy a nebulók mindenféle módon megpróbáltak bejutni a rendszerbe, majd miután nem sikerült, kedden szóltak a tanárnak.

Most éppen patthelyzet van. Állítólag létezik olyan tanár, akinek van hozzáférése a rendszerhez, majd ő leszedi az adatokat, a diákok meg gyorsan összedobnak valamit a maradék időben.

Pont ma beszélgettünk a könyvelőnél és elhangzott, hogy milyen rafinált módokon oldják meg az egyetemek a diáklétszámok csökkentését. Habár nagy rajongója vagyok az összeesküvés-elméleteknek, de ebben most konkrétan nem hiszek: szvsz nem kell ott bonyolult stratégiákat feltételezni, ahol a közöny és a beleszarás is elegendő magyarázat.

Így élünk

  • Ezt nehezen bírom megemészteni, de a Microsoftnak sikerült visszautaztatnia az időben. Nem is tudom, melyik oprendszerüknél volt utoljára, hogy egy driver telepítése miatt újra kellett húznom a gépet, de nem kettessel kezdődött az évszám, úgy saccolom. Reggel óta küzdök a géppel, egész nap pizsamában, kaja helyett csak almával, a kihűlt kávém még mindig a konyhaasztalon. Kipróbáltam mindent, ami eszembe jutott, kipróbáltam gyk. mindent, amit a neten találtam – szép irodalma van a classpnp.sys szívásoknak, tömérdek frusztrált emberrel – és semmi. Végső megoldásnak maradt a Windows gyalulása és újratelepítése. Szép munka lesz, közel 3 TB adat és 10-15 vrtuális tesztgép. Lehet, hogy már írtam, de akkor is hitetlenkedve csóválom a fejemet: hogy a fenébe lehet, hogy egy Windows 2008 szerver képtelen megvédenie magát egy rossz drivertől? A találatok alapján a classpnp-s végtelen hurokba kerülő kékhalálok esete legalább két éve ismert, és mindenhol csak vajákolások vannak, meg mellébeszélések, jobb esetben jóindulatú, de nem működő ötletek. Az MS-től például nincs semmi.
  • A forgószékem ma döntött úgy, hogy kitörik két lába. Szerencsére fürge vagyok, mint a puma, így nem gerincen landoltam a parkettán. (Csak megjegyzem, hogy Barna forgószéke a múlt héten tört darabokra alatta. Jó telük lesz a macskáknak a puha székekkel teli teraszon.)
  • Nej tegnap este elromlott asztali lámpájáról kiderült, hogy javíthatatlan. Kuka.
  • Pár nappal ezelőtt ugyanazon az este dobta el az agyát a Galaxy S2-es telcsim és Nej Galaxy tabja. Semmire nem reagáltak, csak a hard resetre. (Telcsinél akksi ki-be, a tabnál reggelre derült ki, hogyan is megy a hard reset.)
  • Ugyanaznap kilazult a hálószoba kilincse, ami azt jelenti, hogy mivel erősebb nyomásra is nyílik az ajtó, így kitárult az út a macskák előtt. Szerencsére még nem próbálták meg benyomni a vállukkal.
  • Az előbb mentem ki egy újabb almáért és kidurrant az előszobában az izzó. Mivel létra kell a cseréjéhez, úgy is marad. A férfiember most nem ér rá.

Ja, hogy ne legyek teljesen negatív, kaptam levelet papíron is, elektronikusan is az UPS vámkezeléstől, ezekkel – plusz az Amazon számlaszerűségeivel – már jó eséllyel lesz áfás számlám.

Ki ad áfás számlát?

Néha tényleg úgy érzem, a hétköznapok felőrölnek. Fél napja nem jutok előre a váratlanul kardjába dőlt géppel (pont azután halt meg, hogy átterheltem szinte mindent rá az itthoni informatikában), jogosítványom még mindig nincs, mert elsőre elrontották… és akkor itt van még a kölykök Kindle olvasója. Kábé egy éve kaptak mind a ketten egyet-egyet, mind a kettő tönkrement őszre. Visszavittem a céghez (ezeket kivételesen Magyarországon vettem), 49(!) napnyi garanciális vacakolás után visszaadták a pénzt. Mivel elegem lett a magyar beleszarásból, inkább közvetlenül rendeltem az Amazontól. Immár ravaszul ugyanaz lett a számlázási és a szállítási cím is, nehogy megint elrontsák. Pár napon belül meg is jött, a kölykök már használják. Én meg szívok.
Áfás számla.

  • Az Amazon ugyan küldött egy részletezést, hogy miért vont le ennyi pénzt: benne volt, hogy anyag+szállítás+vám+áfa. De ez csak értesítés, nem számla. A rendelés oldalán be tudok menni egy ‘print invoice’ menüpontba, ez olyan számlaformájú is, de már a címe is zavaró (fine details for order), az alján pedig ott virít nagy betűkkel, hogy ez nem áfás számla. Más meg nincs.
  • Az UPS-nél az ügyintéző valószínűleg már ezerszer elátkozott, de nem tudok mástól tájékozódni. A csomagban ugyanis csak egy szállítólevél volt, más nem. Az UPS ugye kap az Amazontól egy számlát, de az csak a nettó árakat tartalmazza. (Ezt átküldték nekem is.) Ez alapján az UPS ügyintéző kiszámolja a vámot és az áfát, de mivel az szerepel a papírján, hogy ezt a feladó fizeti, így nekem nem ad áfás számlát. Sőt, gyakorlatilag semmit sem ad. Az ügyintéző ugyan megígérte, hogy elküldi ezt a kiszámolást, de úgy tűnik, ő sem gondolta komolyan.

Szóval minden szép és jó, csak nekem nincs áfás számlám, sőt, azt sem tudom, egyáltalán kitől kellene kapnom.

Ádvent, az. A lélek megnyugvása. Engedni beszivárogni az ünnepi hangulatot.

Haladunk

Ma reggelre megtudtam a _betűre pontos_ nevét a hangkártyának, végre működött a gyártónál is a download oldal (tegnap nem ment), ma reggel lekaptam a megfelelő drivert és feltettem. Azóta folyamatos kék halált kapok bekapcsoláskor. Nem működik sem a “last good” opció, de nem működik a “safe boot” sem. Gyakorlatilag semmi nem működik, végtelen ciklus. Ahogy nézem, a classpnp.sys betöltésénél akad el. Rákerestem a neten, eddig annyit találtam, hogy ez kábé olyan egy gépnél, mint tehénnél a száj- és körömfájás. A legegyszerűbb egyből főbelőni, hogy ne szenvedjen.

És a reggelinél még azon gondolkodtam, mivel foglalkozzak ma.

Embert ölök… de számítógépet biztosan

Két hete… két hete dolgozok, mint az állat a nappali újraelektronizálásán. Ne menjünk bele a részletekbe, koncepcióváltás, hardverváltás, egyedül a bútorok nem lettek lecserélve. De napról napra lett szebb és okosabb a rendszer. Ma este kilenckor végeztem el az utolsó simítást a gépeken. Közben, míg a fájlokat terelgettem egyik nasról a másikra, mintegy mellékesen megvágtam egy nemrégiben bedigitalizált 1994-es videókazettát is. Minden készen állt a főpróbára: az új médialejátszó rendszer és egy szuper média, egy 18 éve nem látott felvétel a fiatalságunkból. Töltöttem egy pohár bort, feltettem a lábamat a dohányzóasztalra, kezembe vettem a távkapcsolót… és hangos robajlással rámdőlt a rendszer.
Egészen a főpróba idejéig tökéletesen működött minden a számítógépen. Amint elindítottam a lejátszást, a következők történtek:
– Elment a hang. Semmi. Nulla. Végignéztem a láncot, sehová sem szorult be egy aljas mute.
– Meghalt a Media Player, mindenre hibaüzenetet ír.
– Meghalt a Winamp. Nemhogy nem játszik le semmit, de le is fagyasztja a gépet.
– A PowerDVD, a Media Player Classic és a VLC player működnek, de iszonyúan szaggat mindegyik. Eddig ilyesmiről szó sem volt.
– A regionális beállításaim átálltak angolra.
– A Chrome nem indul el, mert azt mondja, hogy valaki más is felrakott egy Chrome-ot. Ez igaz, egy másik usernek tényleg újra kellett telepíteni, de még két nappal ezelőtt.

Csoda, hogy nem haraptam le a borospohár szélét.

Aztán pár perc folyamatos és igen durva káromkodás után erőt vettem magamon és nekiálltam felgöngyölíteni a katyvaszt. Vasárnap. Este tízkor. Amikor már csak a kéthetes munka gyümölcsét terveztem kiélvezni.
Első és legkomolyabb gyanúsítottam a hangkártya volt. Eleve nehezen ment fel, a telepített komponensek nagy részét utólag le is kellett szedni, a driver 2005-ös, na az elég hülyén nézett már ki a 64 bites Windows 8 R2 szerverben, a netről leszedett hozzávaló driver meg nem ment fel, mert szerinte ez nem az a hangkártya. Eddig ez a felemás felállás működött, aztán az egyik pillanatról a másikra nem. Ahogy leszedtem a drivert, egyből galambok ültek verebekhez, minden megjavult. Csak éppen hang nincs. (Oké, a Chrome-nál törölni kellett egy ikont, a regionálist meg átböktem magyarra.)

A hangkártyákból viszont mostanra lett végképp elegem. Holnap veszek egy usb-s hanggenerátort, osztjónapot.

© 2026 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑