Day: December 20, 2009

Mint igértem, körbejártam ezt az e-book témakört.
Pár óra kisérletezés után határozottan kijelenthetem, hogy nem értem, mi van.

A feladat az, hogy a letölthető könyveket ki kellene rakni *.prc formátumban is, hogy ne csak a számítógép előtt, hanem handhelden is lehessen olvasgatni. Erre a célra tökéletesnek tűnik a MobyPocket csomag (reader+creator) – elméletileg pont ezt tudja, ráadásul ingyenes.

Fenntartásaim mondjuk voltak. Sok évvel ezelőtt használtam már ezt a csomagot, de a konverter része úgy volt szar, ahogy volt. Egyszerűen a word doksik 80%-ánál hibával szállt el, a html/rtf nem ment neki, a maradék 20% is csak a word2000 formátumával sikerült. Akkor tértem át a FictionBook vonulatra. Igaz, ez nem *.prc-t használ, hanem *.fb2-t – és meg sem próbálkozik a grafikák komvertálásával.

Ezek voltak az előzmények. Ehhez képest a MobyCreator nagyon szépen ugrotta a léceket, oké, a word 2007 formátum még nem ment, de a 2003 már szépen – és a html is hasonlóan.
Csak éppen a grafikák nem jöttek át, az Istennek sem.

Illetve. Van, ahol átjöttek, van, ahol nem. Így a következő helyzet alakult ki.

• Csavargyár: Habár a fényképek nem jöttek át, viszont azért még kitettem. De már most szólok, hogy mindenki csak saját felelősségére használja. A fényképek elég hangsúlyos illusztrációi a szövegnek, van, ahol a történet a mellékelt térkép nélkül nem is igazán érthető – szóval csak végszükség esetén ajánlom.
• A szlengmagyarázat, az Exchange2007 könyv és a TCP/IP könyv nem lett kirakva *.prc formátumban. Mindegyikre igaz, hogy ábrák nélkül értelmetlenek.
• Ezzel szemben az éves válogatások a blogból simán átfordultak, az összes beszúrt képpel együtt. Ne kérdezze senki, halványlila fogalmam sincs, hogy miért. Ezek értelemszerűen kikerültek.

Letölteni mindent a szokásos oldalról lehet.

De még mindig tartom, hogy addig az ebook piac csak parázslani fog, amíg meg nem oldják a pdf és a chm doksik normális megtekintési lehetőségét. Az elektronikus szakkönyvek 101%-a ilyen formában leledzik.

Igen. Miért ne használtam volna ki, hogy az északi szél helybehozta a moszkvai friss levegőt?

Mondjuk, a látvány durva volt. De tanultam a múltkoriból, rákészültem. Két vastag zokni, a csodálatos narancssárga sínadrág és egy önfelfújó matrac. (Igen, vettem.)

Nos, kevés volt.

Reggel néztem, -8 fokot mutatott a teraszhőmérő – de az csal, mivel az egyik oldalról fűtött teraszajtóra van szerelve. Ugyan kivittem magammal a fagyasztóból a hőmérőt, de az meg rossz volt. (Háromfelé szakadt a higanyszál és egyik érték sem volt reális.) Saccra olyan -10 alatt lehettünk valamivel.

Tapasztalatok:

• Kevés a duplazokni. Az a meneteléshez kell. Éjszakára kell vinni egy harmadikat is. (A lábfejem fázott a legjobban.)
• Önmagában az önfelfújó matrac ilyen hidegben kevés. Megint alulról jött a dermesztő hideg. Kell hozzá polifoam is. Ehhez viszont ki kell találnom a csomagolást, mert lassan nem férek el a hátizsákban.
• Nem kell gázpalack és főzőfej. Habár hihetetlenül brutális volt az ébredés és azt hittem, hogy azon a tíz méteren, amíg bemásztam a házba, ott fagyok keményre, de odabent ittam két pohár pyrust (mintha tudtam volna, hogy erre a reggelre kell őrizgetnem) – és utána már nem is kívántam a teát.

Mindenesetre tesztnek jó volt, de az éles használat még ennél is durvább lesz. Nincs olyan, hogy este tízkor mászok be, mert élesben már fél ötkor sötét van. Olyan sincs, hogy még sötétben kimászok és bemegyek a házba. (Fél órán buktam el a próbát. Világosodásig akartam kint maradni, de fél hét után nem sokkal bejöttem, nem bírtam tovább. De így is nyolc és fél órát voltam kint.) Ja, és olyan sem lesz, hogy a hideg éjszaka után üldögélek majd a jó meleg nappaliban. Élesben az ébredés lendületével össze is kell csomagolni a putyerkát és menni tovább. Mert egyébként odafagy az ember.