A biztosíték és annak kiverése

Nem tudom, említettem vagy sem, főállás mellett vállalkozó is lennék. (Karikatúrák, újságcikkek, röpiratok. Zsaroló levelek kedvezménnyel.)
Ilyen minőségemben – többek között – kapcsolatban állok egy multinacionális céggel. Ez egy nagyon furfangos cég: hiába kötsz velük szerződést, hiába teljesíted a vállalásodat, számlát csak akkor nyújthatsz be, ha már bekerültél a Nagy Adatbázisukba.

Küldtek emailt, adjam meg az adataimat. Megadtam. Pár hétre rá küldtek egy felszólítást Lengyelországból, hogy fejléces papíron adjam meg azokat az adatokat, melyeket már korábban megadtam, majd faxoljam át. Na most, én lenni icipici vállalkozó, nem flancolok. Se fejléces papír, se fax. Felhívtam a kapcsolattartó embert, hogy ilyenkor mi van? Udvariasan elnézést kért, keresett egy ügyintéző hölgyet, hamisítottak egy fejléces papírt, ráírták az adataimat, majd elfaxolták maguknak a levelet. Korrekt. Vártam 3-4 hétig, nem történt semmi. Rákérdeztem. A kapcsolattartó ember udvariasan elnézést kért, megigérte, hogy intézkedik. Elmentem nyaralni. Mikor visszajöttem, egy levél várt a lengyel részlegüktől: fejléces papíron legyek kedves faxoljam át az adataimat nekik. Megint felhívtam a kapcsolattartó embert. Udvariasan azt válaszolta, hogy ne csináljak semmit, ő már elkezdett intézkedni. Innen már csak hetek kérdése volt, hogy megjöjjön az üzenet, miszerint belekerültem az Adatbázisba, számlázhatok. Újabb pár hét és megérkezett a pénz is.
Itt elméletileg véget is ért volna a történet, a kapcsolattartó ember szerint csak egyszer nehéz áttörni a rendszeren, utána már megy minden olajozottan. És tényleg. Szépen elkezdtek csordogálni a bevételek.

Aztán kaptam egy újabb levelet. Hogy itt van egy újabb dokumentum, töltsem ki. Arról érdeklődtek, hogy ismerek-e valakit a cégtől. Vagy valakit, aki ismer valakit a cégtől. És minderről nyilatkozzak.
Visszaírtam, hogy egyrészt halvány fogalmam sincs arról, mit kérdeznek és pillanatnyilag nem állok olyan bővében a munkára fogható agysejteknek, hogy akár egy felet is be tudnék fogni a nyomtatványuk megértéséhez. Egyébként pedig legyenek nyugodtak, ha faggatni fognak, mindent le fogok tagadni, a kínzókamrában pedig titokban keresztbe fogom tenni az ujjaimat a hátam mögött.
Erre visszaírták, hogy ez mind rendben, de legyek kedves kitölteni az űrlapot. Na most, nekem akkortájt az értelmes dolgokra sem volt időm, nemhogy az ilyesmikre. Még azt se néztem meg, hogy vajh vissza lehet-e küldeni az űrlapot emailben, vagy megint faxolnom kell.
Az idő telt, a levelek szépen, rendszeresen jöttek. Ma este szántam rá egy kis időt, hogy megnézzem, hogyan állunk. Nem mintha olyan nagyon ráérnék, de már nagyon tele volt a levelekkel az inboxom. Is.
Nos, a levelekben az állt, hogy merev ellenkezésemnek köszönhetően felfüggesztették tagságomat a Nagy Adatbázisban. Visszaküldtem az űrlapot – megtaláltam a legutolsó sorban lévő megváltó rubrikát, ahol azt mondták, amennyiben Önre semmi sem vonatkozik, tegyen ide egy X-et – aztán most reménykedek, hogy talán mégsem küldik rám a spanyol inkvizíciót.

Viszont ma kaptam, egy másik – magyar – partnertől egy formanyomtatványt. Az egész oldalt – lazán – kitöltő magyar szöveg lényege, hogy elismerem, magyar nyelven tárgyalóképes vagyok. Mindezt ‘rettenetesen sürgős!’ jelzéssel.

Jelentem, a világ megbuggyant, nem kár érte. Kedves Uram, küldheti a vízözönt.

8 Comments

  1. Höhöhö… És ha őszinte vagy, a másik – magyar – partner formanyomtatványára nyugodt szívvel ráírhatnád, hogy “én írok is magyarul, nem cska beszélek…”. Merthogy egyébként pl. Borovits Tanár Úrnál ’90-ben ez a fogalmazás kettest csak jószívvel érdemelne…

  2. …mármint a nyilatkozat szövege, nem a te bejegyzésed… :)

  3. Húha, ez a lengyel főnökség élénken emlékeztet az előző munkahelyemre. Remélem, nem azokkal vagy kapcsolatban. :-(

  4. Szerintem azokkal csak voltam… ha jól tippelek.

  5. Nézd meg az iwiwen nálam az adekvát rovatban!

  6. Mondjuk idetlen torvenyek mindig akadnak, lasd a parszaz eve elavult, de meg eletben levo rendeleteket foleg Angol/Amerikai teruleteken.
    Ezzel a jelenlegi ‘megbuggyanassal az a lelki nyugom van, hogy valahol ugy erzem, mi informatikusok lelkesen toltuk / toljuk a szekeret, es adjuk az alapot a meg melyebbre meruleshez…

  7. Toljuk a szekeret?
    Néha úgy érzem magam, mint egy egyiptomi pap, akinek napi feladata, hogy a fáraó isteni mivoltát a megfelelő “csodákkal” igazolja.

  8. ez csak a “szekertolas” kovetkezmenye :D)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *