Month: June 2007

Száműztek a konyhából






Konzumáltunk. Egy csomó mindent kellett volna már régóta megvásárolnunk, így ma adtunk az érzésnek.
A csillárról, lámpatestekről… majd írok egyszer, ha kedvem lesz. De Apuci kedvencéről, a borhűtőről nem tudok nem szólni.
Egy kicsit strapás munka volt, mert azt a típust, melyet már régóta kinéztem, hirtelen leárazta a Saturn, így legalább annyira hirtelen fel is vásárolták az összeset a népek. Az utolsó darabot a városban tegnap délután vette meg egy briganti. Én viszont elhatároztam, hogy borhűtő nélkül nem megyek haza, azaz indulhatott az eszement keresés. Végül a világvégi Media Marktban találtunk egy darabot belőle, igaz, kiállítási darab volt, igaz 15 ronggyal drágább, mint az akciós – de legalább volt. Máig. Úgy megvettük, mint a sicc.
És itt van a drágaságom. Egyelőre még csak úgy ad-hoc pakoltam tele, bőven belefértek a Kozel sörök is. De már megrendeltem az első komolyabb adagot, nemsokára tényleg úgy fog kinézni, ahogy annak ki kell: alul a rozék, felette a fehér borok, legfelül pedig a vörösek. Ez egy egyszerűbb darab, nem tudom zónánként szabályozni benne a hőfokot – de nekem a természetes hőfokeloszlás is megfelelő.
Itt van az első feltöltési lista:

  • Kartauserhof Grüner Veltliner Smaragd 2003
  • Pántlika Dörgicsei Juhfark 2005/2006
  • St. Andrea Napbor 2006
  • St. Andrea Pinot Noir Kétágú dűlő 2005
  • Fekete Béla Juhfark 2005
  • Györgykovács Furmint 2005
  • Luka Zweigelt 2003
  • Ráspi Kékfrankos Sel 2004
  • Dúzsi Rosé 2006
  • Takler Kadarka 2006
  • Gallo Sonoma Zinfandel 2004
  • Gere Attila Olaszrizling 2006
  • Vylyan Rizling 2006
  • Bussay Esküvé 2005/2006

Ezzel gyakorlatilag ki is szorultam a konyhából, eddig ugyanis én foglaltam el a hűtőszekrény felét. Rögtön maradt is hely a születésnapi tortának.
Még a tömény italok számára kell megfelelő helyet kialakítani: de szép komótosan halad a bárpult projekt is.

Az élet szép.

Egy kis zuhé

Estefelé, sörözés közben Fisher99 megjegyezte, hogy remélhetőleg nem kerékpárral vagyok.
– Miért? – kérdeztem vissza.
– Mert ma estére igérik Minden Viharok Öreganyját, aztán nem olyan nagy élmény azt két keréken elkapni.
Nos, nem tudom miért gondolta, hogy gyalog olyan sokkal kellemesebb lenne. A Kökinél szakadt le az ég, gyakorlatilag kétféle csoportba sorolva az embereket: az egyikbe a bőrig ázottak tartoztak, a másik meg csak elméletileg létezett.
Bár a legszebb a hazasétálás volt.
Mondjuk, én nem bántam a dolgok ilyetén állását, hiszen nekem pont ezt írta elő az orvos: a túlmelegedett agyamat hűtenem kell – és mi jobb van a kontakt hűtésnél? (Feltéve, hogy nem a bogaras verzió jön be.)
Szóval alapvetően vigyorogva sétáltam haza a felhőszakadásban. A gatyám is csak akkor lett tele, amikor megláttam, hogy a járdát egy fa torlaszolja el – egy fa, mely nem sokkal ezelőtt még egyben volt, most pedig hosszában kettéhasadt és a darabjai a járdára dőltek.
Hoppá. Itt nem viccelnek.

Aztán megjelent Nej kocsival és felszedett.

Belefeledkezve

Megpihentem kicsit a Westend központi szökőkútjánál. Kisgyerekek jöttek-mentek, ki hosszabb, ki rövidebb ideig élvezkedett a kútnál. Eltekintve egytől, aki már több, mint egy félórája nem bír betelni a látvánnyal: tapicskol, sikoltozik, visszafojtott lélegzettel vár, amikor nem jön a víz és boldog, amikor újra beindul.
– Igénytelen egy gyerek lehet ez – gondoltam – ennyi ideig fogva tartja ez a látvány.
Aztán realizáltam, hogy jó félórája nézem én is a vizet meg a kölyköt…
Következtetéseket most nincs kedvem levonni.

Végső megoldás a fröccs problémára

Hiába túrtam fel mind a netet, mind a környéket, nem találtam semmilyen szikvízárust. Elég szomorú, mert az ember úgy képzelné, hogy egy ekkora városban talán lenne igény normális szódavízre is.
No, mindegy, magad uram, ha társad nincsen… elindultam a másik szálon, melyre Manus hívta fel a figyelmemet. Elmentem a Liss mintaboltba és kifaggattam a hölgyet. A legzavaróbb problémám az volt, hogy lehet-e kevesebb szódavizet is csinálni vele? Nos, lehet. A tartályba annyi vizet teszek, amennyit akarok, szén-dioxid meg annyi megy bele, amig nyomom a kallantyút. Korrekt. Egy patron cserélve 500 pénz körül van, 15 liter szódavasszer jön ki belőle. Patront elég sok helyen, közte a teszkóban is cserélnek.
Most mar csak a megfelelő fröccsbort kell megtalálnom – de ezen a projekten is dolgozom.