Month: October 2006

Mielőtt bárki félreértené, nem személyeskedni akarok. Ez egy szituációnak a neve – olyan szituációé, mellyel a játékelmélet foglalkozik.

Gyáva nyúl (chicken run, csibefutam)
Alaphelyzet: Két kocsi száguld egymás felé, az veszít, aki hamarabb félrekapja a kormányt.
A nehézség: Ha egyikük sem kapja félre mindketten meghalnak, de egyik sem tudhatja, hogy a másik mennyit kockáztat még.
– link –

Ha az egyik játékosnak az előjáték során sikerül meggyőznie a másikat arról, hogy ő tántoríthatatlan, és semmi esetre sem fog kitérni, akkor a másik kénytelen lesz kitérni, hogy elkerülje a legrosszabbat.
A meggyőzés eszköze akármi lehet. Hermann Kahn amerikai pszichológus például így ír: „A technikás játékos eleve holtrészegen száll be az autóba, ott nagyot húz a whiskysüvegből, majd széles ívben kidobja azt az ablakon, hogy mindenki lássa, mily holtrészeg. Sötét szemüveget vesz, hogy mindenki számára világossá tegye: ő aztán nem sokat lát a dolgokból. Amikor az autó eléri a maximális sebességét, egy erőteljes mozdulattal leszakítja a kormánykereket, és kivágja az ablakon. Ha az ellenfele minderre odafigyelt, játékosunk már nyert is. Ha nem figyelt oda, az már az ő baja…”
Nem biztos, hogy ez a taktika a lehető legracionálisabb, de alighanem eredményes. Ha mindketten ezt játsszák, akkor ugyan biztos a végzetes kimenetel, de nagy kockázat nem így játszani, mivel aki nem ezt teszi, az feladja a labdát az ellenfélnek, hogy játszszon ő így. Minél irracionálisabban játssza valaki a gyáva nyulat, annál biztosabban fog nyerni.
…
Ebben a játékban az egyetlen esély a kölcsönös kooperációra az, ha mindkét fél teljesen világossá teszi a másik számára, hogy részéről a kooperáció szóba sem jöhet. Aki nem vállalja a legrosszabb kockázatát, az biztos vesztő a gyáva nyúl típusú játékokban. Márpedig az ilyen játékok igen gyakoriak. A második világháború előtt Chamberlain nem vállalta a legrosszabb, a háború kockázatát, így aztán Hitler jó néhány gyáva nyúl típusú játszmát nyert meg eleinte. Churchill volt az, aki idejében felismerte a helyzet csapdáját, és kikényszerítette Anglia hadba lépését, jóllehet hosszú ideig csak a „furcsa háború” formájában.
A kubai rakétaválság idején, 1962-ben Kennedy tanácsadói már játékelméleti módszerekkel elemezték a helyzetet, és jó előre kimutatták a konfliktus gyávanyúl-jellegét. Ez segítette Kennedyt abban, hogy idejekorán világossá tegye az oroszok számára, hogy ebben a kérdésben ő nem hajlandó kompromisszumra. Sikerült is meggyőznie Hruscsovot arról, hogy az amerikai vezetés nem retten vissza a nukleáris háborútól sem. Végül Hruscsov rántotta el a kormányt.
– link –

Hogy miről jutott ez az eszembe? Már nem is tudom…

– Szoríts meg, Feri!
– B+, elkúrtam.

Filló Pál, az MSZP munkástagozatának elnöke közleményében azt írta: az elhúzódó utcai demonstrációk, tüntetések miatt a tőke elbizonytalanodhat.
– link –

Míg olvasom reggel a leveleket, a bekapcsolva maradt tévében egy színésznő karrierjét bemutató dokumentumfilm pereg. Itt hangzott el a következő mondat:

Házasságuk öt év után felbomlott. Bár nem beszéltek róla, de valószínűleg az okozta a válást, hogy Dennis karrierje felfelé ívelt, míg a férjéé nem.

Mindig is tudtam, hogy az amerikaiak sikerorientáltak. De amikor ilyen szinten találkozik ezzel az ember, úgy érzi, mintha más bolygóról jött emberekről hallana.

Milyen hülyén nézne már ki, ha odaállnék Nej elé:
– Mivel téged nemrégiben neveztek ki kisfőnöknek én pedig továbbra is egyszerű rendszermérnök vagyok, így vedd tudomásul, hogy közöttünk mostantól mindennek vége…