Reggeli zuhanyfilozófia.

Melyik a legképlékenyebb idősík? Szerintem a múlt idő. A jelent még nem ismerjük igazán. A jövőt meg abszolút nem. Ezzel szemben a múltat tökéletesen. Mind az ezeret.
Most gondold el. Történt valami a múltban veled és a haveroddal. Ha idővel különbözőképpen emlékeztek rá, akkor az már két különböző történet. Két múlt. (Nem mellesleg ez különbözteti meg a sikeres embert a kevésbé sikerestől: a sikeres ember emlékezetében a történetek úgy maradnak meg, hogy erősítik az egóját; a sikertelen ember meg csak a kellemetlen aspektusokra emlékszik.)
Na most van két emberünk és rögtön van legalább két múltunk. Pedig ez sem igaz, mert ahogy telik az idő, lehet, hogy tovább formálódik bennem a történet. Öregkoromra lehet, hogy már belőttem azt a gólt, mely lövés igazából csak kapufa lett. Lehet, hogy otthon máshogy mesélem és a kocsmában megint máshogy. Melyiket is fogom elhinni? Még akkor is, ha tudom, hogy hazudok, olyan jól esik elhinni a szebb befejezést.
Akkor végül is hány múlt is van? Hány ember? Hány ország? Hány _történelem_?