Csak ha nevetek

Istenbizony, többet járok az utóbbi időben SzTK-ba, mint közértbe. Valami pokolian vacak éjszakám volt, a reggeli rutin is elég hülyén nézett ki, így nem is volt kérdéses, hogy amint befejeztem egy sürgős munkát, mentem az ambulanciára.
Szerencsére nagy baj nincs, borda nem tört, nem repedt. Viszont impozáns zúzódásokat szedtem össze. A kezemet nem bírom teljesen felemelni, a nagy levegőt jó ideig elfelejthetem, a lehajlást szintúgy. Fogni tudok, de erő nincs benne. Csak reménykedek, hogy nem mostanában fogok megfázni, mert egy taknyos-tüsszögős móka halálos lenne.
Aztán kenegetem magam Fastummal, meg várom, mikor gyógyul meg magától.

7 thoughts on “Csak ha nevetek

  1. @vilkas:
    Nem is nagyon volt más lehetősége, mivel a kocsi előtt landoltam a betonon. Megállt, érdeklődött, amikor látta, hogy nem vagyok túl jól, be akart vinni a kórházba, szóval a baleset utáni részt már egész jól abszolválta.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *