Az eszemet nem
nem, nem, nem
azt nem adom
eliszom inkább
eliszom
– Kontrol Csoport: Eladom –
Richard Feynman az önéletrajzi könyvében írta, hogy volt olyan időszaka, amikor extrém lazára vette az életet: Las Vegasba járt le hétvégenként, szittyózott, szerencsejátékozott. Aztán az egyik átmulatott éjszaka után rájött, hogy ritka kincs az, ami a koponyájában rejlik, nem szabad elpazarolnia. Feladta a léha életmódot (bár a lazaság maradt) és innentől csak a fizikára koncentrált.
Nos, a jelenlegi világban ennek nem lenne semmi értelme. Mindent átitat az irracionalitás, a sértődéseken alapuló identitáskultusz, a PC, az összeesküvéselméletek, az oltástagadók, a laposföldhívők, a ki tudja milyen seggfejek agresszíven nyomott kultuszai és persze az elképesztően ostoba, aljas és irracionális kormánypropaganda tkp bármelyik autokrata beütésű kormánytól. Lehet, hogy egy Feynman kategóriájú embernek – extrém erős agya lévén – nem jelent semmilyen gondot a világegyetem racionális átttekintése, de ezzel a képességével a hétköznapokban csak azt érné el, hogy a frusztráltsága az egekben lenne. Látván azt, hogy mennyire irracionális idők következtek be.
Ma már sokkal inkább megérné spiccessen bakkarázni Las Vegasban, élvezve a pillanatot, mint arra spórolni, hogy megtartsuk agyunk racionális képességét. Mégis… minek?
2020. December 18. Friday at 11:43
Magad miatt és az Istenért. Főleg, ha ez a kettő ugyanaz.
2020. December 18. Friday at 13:13
Szerintem kicsit félre értetted. Ő ekkor mondta ki, hogy nem számít neki mások véleménye az életével kapcsolatosan. És amikor megijedt a saját agyának a léhasággal kapcsolatos reakcióival kapcsolatosan, akkor lépett vissza.
Onnantól kezdve sokkal inkább arra koncentrált, ami neki örömet szerzett intellektuálisan. Saját elmondása szerint is, ha fizikáról beszélt, akkor nem azt nézte, hogy kivel beszél (lehetett az egy középiskolás vagy Bohr), hanem a fizikát nézte. Ez már korábban is benne volt a dolgokhoz való hozzáállásában (ezt például pont a Bohr-os történet is mutatja).
Érdekes adalék, hogy amiért a Nobel-díjat kapta közvetve (Feynman-diagram) azt azért csinálta meg, mert nem értette a részecskefizikai folyamatokat a korábban alkalmazott jelölésekkel. A saját magának készített “skicc”-ből lett a Feynman-diagram módszer (amit persze jelenleg kicsit savaznak, mondván nem elég mondern).
Lényeg a dologban, hogy ha az ember teheti (pl. mert anyagilag valamennyire független), akkor csak olyan dolgokkal foglalkozzon, aminek a megoldása legalább 80%-ban örömöt okoz számára.