Date2020. October 08. Thursday

Megkönnyebbülve

Nem tehetek róla, nehezen tudom túltenni magam ezen az egészen.

Például borzalmasan utálom a Facebookot. Február előtt kábé kéthetente léptem be, gyorsan visszajelölgettem, akiket ismertem és ennyi. Aztán jött ez a rémálom és naponta hússzor léptem be. Mindig remegő gyomorral. Megint milyen aljasságot követett már el ez az arrogáns önkormányzat? De muszáj volt, mert ez volt a fő kommunikációs platform. Gyűlöltem.
Na, ez most megszűnt. Ma még beléptem, de holnaptól vissza fogok térni a kéthetes tempóra. Már előre élvezem.

Aztán volt egy borzalmas éjszakám. (Úgyis megírom.) Meg előtte egy elég vacak napom. A melóban beledugták a fejünket egy trágyadombba, ami nem hangzik túl jól, de legalább már valami, mert eddig csak fantomokkal kardoztunk egy sötét alagútban. Persze minden eddigi tervezgetés ment a kukába, de ez már csak ilyen.
Szóval felkeltem csütörtök reggel és csak néztem magam elé. Nincs háború. Béke van. Nem kell azon agyalni, hogy mit lehetne még kitalálni egy teljesen egyenlőtlen harcban. A meló is letisztult. Nem lett jó, de letisztult. Ráadásul élek, ami az éjszaka után egyáltalán nem volt egyértelmű.

Mi legyen?

Hát szarjunk bele mindenbe.

Éppen a reggeli kávémat szürcsölgettem, amikor leballagott a lányom.
– Van kedved bringázni egy százast? – kérdeztem.
– Persze.

Időjárás. Tökéletes. Akkor menjünk.

Pörgős ötvenes Ráckevéig. Utána birkózás a brutális szembeszéllel. Rizmájer. Halas Guszti. Itthon pedig szentandrási sörök és Darts World Grand Prix.
Élek, mint a moha.

Utórezgések

Vannak. És elsősorban nem is arra gondolok, hogy a felheccelt csőcselék miket tombol az önkormányzat, illetve a hozzájuk közel álló emberek által moderált FB csoportokban. Konkrétan leszarom.

Akadnak itt érdekesebb dolgok is.

Például a kvázi hivatalos oldalunkon megjelent egy összefoglaló. Akit érdekel, mi is volt a háttérben, mitől oldódott meg ilyen hirtelen a probléma, annak ez kötelező olvasmány. A szerző tényfeltáró újságíróként ment utána egy csomó dolognak. Le a kalappal.

Aztán egy újabb fontos link.

De előtte egy beszélgetés tegnapról.
– Mi lesz hosszabb távon az utcával? – kérdezte egy lakó.
– Mire gondol? – kérdezett vissza a polgármester.
– Konkrétan arra, hogy kell-e a következő választás után is aláírásokat gyűjtenünk?

Nyilván el lett röhögve, de a kérdés valahol jogos.

  • A 90-es években itt, a házak között akarták elvezetni az M0-t. A civil összefogás akadályozta meg.
  • 2008-ban valami vogon felmelegítette a tervet. Ha M0 nem lehet, legyen akkor egy nagyforgalmú belső körút. Ez volt a KKK. A civil összefogás megakadályozta. (Sajnos nem végleg, jelenleg még mindig a megvalósítandó projektek között van. Csak nincs rá pénz.)
  • 2015-ben a Fideszes önkormányzat szerette volna leaszfaltozni a Flór Ferenc utcát. A projekt vezetője Lévai István polgármester-helyettes volt. Az erős civil tiltakozás hatására elálltak a projekttől.
  • 2020. Az ellenzéki önkormányzat szerette volna leburkolni a Flór Ferenc utcát. Mivel tudták, hogy civil tiltakozás lesz, az egészet megpróbálták a lakosság háta mögött, sunyiban megoldani. Majd miután nem sikerült, kommunikációs háborút indítottak. Nyolc hónapnyi csatározás után a civil tiltakozás célbaért.
  • És akkor nem beszéltem még az erdő melletti Cséry-telepről, mellyel kapcsolatban szintén volt egy csomó disznóság. Itt is voltak civil tiltakozások.

Mint látható, ennek a környéknek nagyon kijutott. Cserébe viszont megedződtünk. Pontosan tudjuk, hogy a helyi hatalom nem értünk van, hanem magáért. És ha úgy gondolja, akkor simán átgázol rajtunk. Emiatt folyamatosan harcra kell készülnünk. Nem szabad megpihenni, kiengedni. Az ellenség egyből kihasználja és pozíciót nyer.

Erről szólt a kérdés.

A tegnapi tudósításból kifelejtettem, hogy nem csak az utca két képviselője volt ott a polgármester mellett, hanem befutott Lévai István is. Aki utána meg is írta a véleményét. Imhol. Örülünk neki. De nem árt, ha tudja, hogy legalább húszan lementettük a screenshot-ot. Arra az esetre, ha a következő választáson ők nyernének és megint nekiszaladnának a környéknek.

A többi link is érdekes.

444: Kiharcolták a lakók, hogy ne kerüljön szilárd burkolat egy XVIII. kerületi erdőszéli földútra
HVG: Lefújtak egy pestszentlőrinci útfelújítást, mert a helyiek azt kérték, maradjon földút

A 444-nek külön köszönet. Tavasszal, amikor az ún kormánykritikus média nem tudott mit kezdeni velünk – hé, ember, ezek egy ellenzéki önkormányzattal balhéznak! – egyedül ők adtak le egy korrekt cikket. Nyertek is tőlem egy hozzájárulást.

Ja, hogy lehet, hogy most hirtelen mindenki rákapott a témára? (Háttérben felkészül a Telex.) Nos, ugye jött ez a zseniális kommunikációs szakember. Aki kitalálta, hogy erre az 1300 méteres útra tegyenek ki 29 óriásplakátot. Leszarva minden létező szabályozást. És persze vastagon legyen rajta propaganda. Hogy is mondjam. Van az a klasszikus mondás, miszerint nem az a hír, ha egy kutya megharap egy embert, hanem ha egy ember megharap egy kutyát. Az, hogy egy világvégi földutat le akar burkolni az önkormányzat, a lakók meg ellenzik, őszintén szólva a kutyát sem érdekelte. De ez a 29 óriásplakát, szűk helyen, eltakarva az erdőt, már nagyon jó hír. Sokan fognak rákattintani. És ennyi. A 24.hu-nak szerencséje volt, pont jókor jelent meg az írásuk. A többiek pedig már csak utókövetni tudnak. De mivel a hír izgalmas, meg is teszik.

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑