Mekkora bomba is lett volna ez korábban! Ma már csak legyintünk rá. Kinyírtátok, bakker.

Arról van szó, hogy az Ignite-n bejelentette a Microsoft, hogy a 2019-es Exchange verzióról in-place módban upgradelhetünk a következő verziójú (azonos kódbázisú) Exchange szerverre.

1997 óta foglalkozom Exchange szerverekkel. Valamikor, amikor még állatbőrökben jártunk, akkor még létezett in-place upgrade, de a 2003-as verziótól felfelé már nem. Onnantól csak tranzícióval ugorhattunk szinteket: új szerver mellételepít, átmozgat, átterhel, régi szerver kidob.

Mi lehetett a motiváció, hogy most, amikor a Microsoft gyakorlatilag kivérezteti az on-premise Exchange szervereket, hogy pont most hozták vissza ezt a lehetőséget? Eddig miért nem lehetett? Nyilván nem ismerem a pontos választ, de tippelgetni tudok. Szerintem az extrém dogfooding. Ezt az extrém dogfoodingot az egyszerűség kedvéért nevezzük Exchange Online-nak.

The term “dogfooding” is an IT slang for the use of one’s own products.
– link –

A Microsoft a 2010-es évektől olyan szinten túlzásba vitte saját termékeinek használatát, hogy azokra alapozva építette ki a publikus felhőit, mely felhőkön adott szolgáltatása jelenleg a cég leghúzóbb ágazatát jelenti. És egyértelműen ezen az úton folytatják a nyomulást. Az on-premise termékértékesítés csak zsebpénz: amikor önmaguknak kifejlesztettek valami újat, abból kicsorgatnak egy új termékverziót a külvilágba, némi licenszdíjért. Nos, az én tippem az, hogy az Exchange-ből is elkészült egy újabb verzió, de mára az Exchange Online mögötti több tízezer fizikai(!) szerver frissítése tranzícióval már baromi nagy munka lett volna. Ekkora mennyiségnél már megérhette nekik rágyúrni az in-place upgrade-re.

Persze hülye vagyok, pontosabban olyan kelet-európai. Biztos vagyok benne, hogy a bejelentéskor felrobbant a terem. Csak mi fanyalgunk itt, a világnak ebben a savanyú szegletében.