Egyszer valahogy úgyis vége lesz

Könyvek, újságok, rádió, televízió… ezek már mind lementek kutyába… és végül az internet. Az út, ahogy a domináns ostobaság előre tud törni és a tömegénél fogva át tudja formálni a világot. Már ami marad belőle.
A kollektív ostobaság öntudatra ébredése minőségi változás. Mint amikor az anyag öntudatra ébred és megszületik a lélek.

Mi a legnagyobb fenyegetés az emberiség létére? Nekünk gyerekkorban az atombomba volt. Most sokkal rosszabb a helyzet, mert egy világerő az: az öngerjesztő, könnyen manipulálható, szócsövét/erősítőjét megtalált, világméretű ostobaság az.

2 thoughts on “Egyszer valahogy úgyis vége lesz

  1. Ugye az internetben az volt a jó ötlet, hogy az okos embereket össze lehetett kötni. És így együtt tudnak dolgozni.
    A probléma ott kezdődött -és ez az, mit nem láttat előre-, hogy az internet valójában az egyformán gondolkodó embereket köti össze. És bizony ostobából több van, mint okosból (két szó, mindkettő o-val kezdődik, de ugyan annak a vonalzónak az ellentétes végén van..de jót lehetne erről filozofálni!).

    Régen is megvolt mindenhol a falu bolondja. De most ezek össze lettek kötve (Világ bolondjai egyesüljetek! – lészen a 21. század jelmondata).

    Ettől még nem lennék meggyőződve, hogy a hülyék lennének többen. Csak ők ugye jobban össze tudnak hangolódni, mert az érdeklődési köreik is közelebb vannak (végül is mindegy, hogy a föld lapos, vagy a fejünk felett permeteznek. egy a lényeg, hogy a háttérhatalmak..). Míg mondjuk egy részecskefizikus és egy makróbiológus már kevesebb közös témával rendelkezik. Meg nem is verik közben hangosan az asztalt, hogy márpedig a sulfátion spinjei nem arra görbülnek!!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *