Hetente háromszor szoktam futni. Ma is voltam. Meg kedden is. Itt vannak a hozzájuk kapcsolódó mérések.

Kedd

Jó, mi? Aztán nézzük a mait.

Péntek

Nem semmi. A második képeket azért vágtam be, mert azokon van lépték. Így láthatod, hogy habár ugyanazon az ösvényen futotttam két kört, a nyomvonalak nem ritkán 40 métert is eltérnek. 40 métert!
Nem meglepő, hogy a végső értékek teljesen használhatatlanok. Pontos órával lemérve ez a távolság 3600 méter. Az órám ugyanezt 3470-nek, illetve 3360-nak mérte. Mennyi is ez? Nagyjából 10%-os hiba.

Nézzük, mit mért Nej órája.

Ez teljesen rendben van. A két kör nyomvonala elég pontosan fed.

Persze mondhatnád, mit pörgök én itt ezen. Ennyi, oszt jól van. Az időmérés pontos, a távolságot tudom, csináljak egy excel táblát, amely perc/km értéket számol, és minden rendben van. Nos, igen. Megcsináltam ezt a táblázatot. Innen tudom, mennyi is volt a futás. (Ez látható az ábrákon.)
Akkor? Megvan a szám. Mit hőbörgök?

Nézzük ezt az ábrát.

A végén az a lekonyulás (unproductive) konkrétan a mai nap eredménye. Csak szólok, hogy a dimbes-dombos 3600 métert 5:58/km átlaggal toltam végig, ami kifejezetten erős tempó, legalábbis nekem.

Az órán van egy Performance Condition nevű mért/számolt jellemző. Kifejezetten hasznos, azt mutatja, hogy a sportolás adott szakaszán mennyi szufla van még bennem. Induláskor nyilván értelmezhetetlen, olyan 1 km után kap értéket. Az átlagos, kipihent embernél az érték -1 – +1 között van, 2-10 között jó állapotról beszélünk, -2 alatt meg fáradtról. Nálam ez normálisan 1-3 között szokott lenni az első kilométer után, aztán a végén lemegy nullára.
Normál esetben.
Kedden -4 volt. Ma meg -5. Ez nagyjából a “meghalt szegény, adjuk fel rá az utolsó kenetet” állapot. Lenne. Miközben vidáman futottam, igazából még mély levegőt sem kellett vennem.

Mind a pillanatnyi, mind a teljes átlagra vetített pace 7:40/km volt 1 kilométer körül. Miközben pontosan olyan tempóban futottam, mint máskor, azaz 5:50/km körül.

Eleve az egy kilométeres határ is. Érezhetően többszáz méterrel arrébb pittyent az óra, mint az egy kilométeres határ. Már csak ebből is lehetett tudni, hogy ez megint egy használhatatlan mérés lesz.

Oké, megint mondhatod, hogy és? Tudom, hogy szar volt. Felejtsem el.
Nos, én el is felejteném. De az óra nem felejti. Ennek az órának ugyanis az egyik nagy előnye, hogy folyamatosan figyel, folyamatosan mér. Mint egy edző. Mennyit ettél? (Kalóriában.) Mennyit tojtál? (Igen, napi súlymérés van.) Mennyit mozogtál? Mekkora erőfeszítéssel? Mennyire fáradtál el közben? És ezeket az értékeket folyamatában elemzi. Hogy éppen milyen formában vagy. Hogy most pihenned kellene. Most meg csúcsformában vagy, most menjél el versenyezni. Tökéletes lenne egy formaidőzítéshez. Lehetne. Hiszen ugyanazokat a Firstbeat paramétereket használja, amelyeket az élsportolók.
Csakhogy ez az óra makacs elvakultsággal azt feltételezi, hogy az általa mért értékek mind tökéletesek.
Na, innentől lesz egy nagytudású órából egy kiröhögött szerencsétlen kelekótya.
Amikor egy 5:51-es rekord után futok egy pihenős 6:23-ast, majd pár nappal később egy erősebb 5:58-ast, azaz minden a legnagyobb rendben van, az óra viszont teljesen félreméri az utolsó kettőt és nekiáll sikoltozni, hogy József, mi a francot csinálsz, hát egyre kisebb távolságokat futsz, miközben ugyanúgy fáradsz, mint korábban, ez borzalmas, ez unproduktív, húzzuk is le az összes indexet, a vo2max-ot is buktad, már csak 38 (és ismerve az órát, hónapokig ott is marad), na meg ha már ennyire tré, kipurcant fasz lettél, akkor lejjebb veszem a pulzuszónák határait is, oké? Amire csak annyi lehet a válasz, kedden is, meg ma is, hogy te rohadék óra, elmész te a büdöskurvaanyádba.

És el fog menni a büdöskurvaanyjába.

Ahogy hazaértem, lezuhanyoztam, leültem a gép mellé és rendeltem egy Polar Vantage M órát. (Véletlenül, de tényleg teljesen véletlenül ez pont az ún. Black Friday napján történt, és habár tudom, hogy Magyarországon ez az egész teljesen szétcsúszott, de az Alzánál mindenki máshoz képest 10e forinttal olcsóbban lehetett akcióban megvenni.) Nem pontos, sajnos nagyon nem pontos, az új GPS chipset-tel elbukták a Polar legendás pontosságát, de ennél a mostaninál csak jobb lehet.

A Garmin Fenix-et meg valószínűleg kidobom a Jófogásra olyan 20e forintért. Jó lelkiismerettel többet nem akarok kérni érte.

Igen, fura lehet, hogy az utóbbi hónapokban szénné gyalázom, most meg rá akarom sózni valakire. Nos, két dolog. Egyfelől ez az óra jelenleg – Black Friday, Cyber Monday – akcióban az Amazonon 300$, 600$ helyett. Nálunk olyan 130e-170e között van. Igen, ez az óra. És tudod mit? Akár még meg is érne ennyit. Csak ne menjél erdőbe. Ha az óra csak egy fát is lát száz méteren belül, a GPS-e annyira elveszti az agyát, hogy azt se tudja, melyik kontinensen van. Egyébként viszont egy elképesztően nagy tudású óra lenne. Van egy haverom, aki csak kajakozáshoz használja. Szerinte tökéletes. Nagyon elégedett vele. Na ja, a Balaton közepén viszonylag ritka a fa. Bringázáskor is rendben van. Sőt, stadionban, futópályákon való futásnál is. Csak az erdő, csak az ne lenne.
Kár, hogy én viszont leggyakrabban arra használnám, hogy erdőben futok, bringázok, túrázok.
Na, arra alkalmatlan.