Kert

Ez az ősz nagyon nehezen akar odaengedni a számítógéphez, amilyen szép volt az idő, vasárnap is inkább csavarogtam egy fél napot az erdőben, utána meg a kertben tettem-vettem. Pedig máskor ilyenkor már ezerrel vágom a videókat.

Apropó, kert. Az eszem megáll. Még nyílik a rózsa. Leszüreteltük az utolsó szem fügéket a fügefáról. November közepén.

Ja, és az erdőben, ebben az erdőgazdaság által értéktelen ipari erdőnek minősített erdőben, őzet láttam. A Gubacsipusztán meg lámák és emuk között bringáztam keresztül hétfő reggel.

Mi van itt?

És mi nincs itt? Vakond például már megint nincs. Miután mélyszántással felforgatta az egész udvart, elkövetett egy hibát: kidugta a fejét. Valamelyik macska meg megörült az új játéknak. Oda terítették ki a teraszlépcső elé. Közvetlenül a döglött cinege mellé. Nem mondhatom, hogy nem kényeztetnek eléggé.
Vagy csak most vették észre, hogy fogytam és hoztak némi kaját ennek az ügyetlen vadásznak.
Ne éhezzen már.