Month: June 2015

Számoszi szompolygász 01/09

Előkészületek

Régóta gondolkodtam, hogy el kellene menni egy görög szigetre. Mármint úgy igaziból, mert kajakkal már eveztünk egyet körbe, de azért jó lenne szétnézni a szárazföldön is. Kapóra jött Geodo1 tavalyi beszámolója: Számosz. A sziget szép, a kijutás nem drága, a szállás kiváló. Szalonikiig rögtön meg is vettem a jegyeket (gombokért) és lefoglaltam egy apartmant. (Előre nem kellett fizetni semmit, és egy hónappal az utazás előtt még ingyen lemondhattuk.) Aztán repülőjegy a szigetre… na, az nem volt egyszerű. Az Astra légitársaság enyhén szólva sem kapkodja el a menetrend kihirdetését. Egy hónappal előtte rakják ki. Így viszont be kellett vállalni a bizonytalan időzítésű átszállást, illetve azt, hogy esetleg utólag még módosítani kell a szállásfoglalást.
Nos, igen.
A kinézett időpont május vége – június eleje volt. A májusi menetrend kikerült áprilisban. Már látszott, hogy gáz van, Szalonikiből napi egy járat megy Számoszra, délelőtt tízkor, a Wizzair gép viszont délután érkezik Budapestről. Vagy a repülőtéren alszunk, vagy kitalálunk valamit. De egy nappal már biztosan kevesebb lesz Számoszon. És a visszaút? Arra bizony még várni kellett egy hónapot. Mert azt csak májusban rakták ki. Szerencsére ott már jó volt a csatlakozás, napon belül hazaértünk.
És egy hiba, melyet te ne kövess el. Úgy gondoltam, hogy majd egyben veszem meg a jegyeket, egyszerre mind a két irányra. Az Astra négy jegytipust használ, a legolcsóbb 40€, innen 20 euróval lépkednek felfelé. Vártam, vártam, hogy kirakják a júniusi menetrendet… és hoppá, egyszer csak, még bőven áprilisban, elfogyott a 40 eurós jegy kifelé. Asztamocsok. Gyorsan vettem a hatvan eurósból, nehogy az is elfogyjon, sőt, amikor májusban kikerült a júniusi menetrend, ott már egyből fizettem is. De így is buktam hatvan eurót, balek módon.

Úgy terveztük, hogy rögtön a pünkösdi hétvége után indulunk, így legalább lesz időnk az ünnep alatt pakolni, na meg kidolgozni a kinti programot. Ja. Belefutottunk egy fontos projektbe, melynek indulásánál sok munkám lett volna. Olyan, melyekre később a többieké épül. Elég szarul jött ki a lépés, ha beáldozom a hosszú hétvégét, akkor talán végeztem volna, de ekkor még semmi nem volt meg a kinti programból (Hol van a szállás? Hogyan kapjuk meg az autót? Mit érdemes megnézni a szigeten? Koordináták, GPS eszközök, kamerák, akkumulátorok, na és persze egy csomó pakolás, iratok/jegyek/vócserek nyomtatása, pénzváltás – egyáltalán, mennyi kell? – utazási biztosítás, tengernyi feladat.) Végül pénteken nem aludtam, így szombat délig elég sokat haladtam (mint utólag kiderült, tök feleslegesen, mert az út, melyen elindultunk, később járhatatlanná vált), a többi munkát meg lepasszoltam a csapatnak. Bocs fiúk, így alakult. Így is hétfő éjfélre lettem készen. Benne ilyen cuclikkal, hogy miután begépeltem vagy húsz koordinátát a tableten lévő Nokia Here alkalmazásba, gondoltam, összeszinkronizálom a mobiltelcsimmel. Ez nagyjából sikerült is, csak éppen a telefonon lévő nulla bejegyzés szinkronizálódott fel a tabletre, letörölve a korábban begépelteket. Vihettem fel újra. Tekintve, hogy ugyanezt meg kellett csinálnom a Garmin túra GPS-en, meg az iGO-s navin is, a végén már fejből tudtam az összes koordinátát.

Időjárás. Az a büdös ribanc. A hosszútávú átlag alapján 27 fokos levegő, 20 fokos víz volt várható. Tökéletes. Mit is írnak a szigetről?

“Samos időjárása szintén a nyaralók kezére játszik. Évente átlagosan 300 órán át fürdik napsütésben a sziget, a nyári átlaghőmérséklet 30-35 fok körül mozog, felhő alig-alig van az égen. Ez a legnaposabb görög sziget,…”

Nos, tudni kell, ez volt az első utazás, ahol beadtam a derekamat. Eddig mindenhol mentünk, mint a felhúzós egér, városokba, hegyekbe, barlangokba. Itt a nyolc napból hármat elvitt az utazás, de így is terveztünk 2,5 nap mászkálást, mellette 2,5 nap döglést. Tengerpart, napsütés, hideg retzina a hűtőben. Ráérősen. Amire a lányom már legalább tíz éve vágyik.
Szombaton néztem rá először a konkrét görög meteorológiai oldalra. A várt sok sárga napocska helyett sok sötét felhőcske fogadott. Az öt napból hármon vihar. Olyan villámlós, mennydörgős, szélviharos. De a maradék kettő sem olyan hűha: felhős, hűvös. Meg is bolondulok, ha három napra be leszünk zárva a nem túl tágas apartmanba. 1500 kilométerre otthontól. Egy elméletileg állandóan napos, gyönyörű görög szigeten.
Naponta háromszor csekkoltam az oldalt, mert elég sűrűn frissítették. És tényleg frissítették is: a pár napos készülődés során volt minden, égszakadástól földindulásig, borongós időtől egyhetes kánikuláig, tényleg minden. Ennyit a kiszámítható időjárású szigetről.
De végül csak bepakoltam a fürdőnadrágomat.

A későbbi írások megértéséhez mellékelek egy térképet. (De akik követni akarják a mászkálásokat, lesznek GPS track-ek is.)

Hétfőn még összeraktam a szaloniki programot is. (Szállást már találtam korábban, egészen a belvárosban, 40€, egy éjszakára jó lesz.).
Szóval így. Éppenhogy, de összeállt minden, indulhattunk.

Olvasgatok

Ez kész. :)
Ja, ezen a a hétvégén a fél cég migrál valahol.

“Na figyelj, pofád befogod, bejössz szombaton, és javítasz de úgy ám, hogy füstöljön az a kurva billentyűzet! Ha nem vagy itt reggel 8-ra, neked véged. Tudom hol laksz, megkereslek és felgyújtom a házad. Sőt, először téged gyújtalak fel, aztán eloltalak hogy végignézhesd ahogy felgyújtom az xboxodat, az aranyhaladat meg a szobanövényedet. Aztán újra felgyújtalak bazmeg. Szóval jobb, ha bejössz! És bejössz vasárnap is! Mert ha nem, akkor szombaton ÉS vasárnap is felgyújtalak!!”

Link

Őstroll

– Jól van – súgta Winnetou. – De ha testvérem bajba kerül, utánozza a prérityúk hangját, akkor a segítségére sietek.

Meg még egy.

Négykézláb mászva és görnyedezve tettem eleget ennek a feladatnak, s csak akkor egyenesedhettem fel, amikor az erdő széléhez értem megint. Most kezemet kagyló alakban szájamhoz emeltem, és a tűzhasú béka hangját utánoztam. Winnetouval előre megbeszélt jeladás volt ez…

Ne mondja senki, hogy Karl May nem vigyorogva írta a fenti sorokat. – Nesze nektek, prérityúk! – röhögött – Meg tűzhasú béka. Az különösen.

Hamarosan

Nem szeretem elhúzni a csavargásokról szóló írásokat (az élményekhez kötődő frappáns mondatok borzasztó gyorsan ki tudnak kopni, azok nélkül meg csak általános iskolai szintű fogalmazások születnek), de most kénytelen leszek, mert megérkezett Van Dógom, az a munkamániás holland.
De legalább a képek és a track-ek el lettek rendezve.

Addig is, amíg nincs szöveg, szokásomtól eltérően belinkelem a fényképelbumot. Meg egy nagyon rövid videót. Úgyis fogom ekézni ezerrel az iGO-t, legyen itt mutatóba egy bravúros útvonaltervezése.

iGO vezet from Jozsef Petrenyi on Vimeo.

De akinek betűhiánya van, ajánlom a figyelmébe Geodo1 nyűvanaseggébenésállandóanutazik utazásmániás kolléga írását. Ez adta nekem is az ötletet tavaly ősszel. Derék írás, ki fog tartani addig, mire elkészülök.

© 2026 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑