Nem tehetek róla, de a fenti fűszerről mindig az ultizók jutnak az eszembe.
– Barbara! – csap rá idegesen az asztalra az egyik.
– Rebarbara! – válaszol somolyogva a másik.

Évekkel ezelőtt még morogtam Orbánra ezen a blogon. Aztán abbahagytam.

Elmesélek egy hasonlatot. Képzeld el, hogy vendégségbe vagy hivatalos. Megérkezel, leülsz, sorra érkeznek a többiek is, ücsörögtök egy nagy asztalnál és beszélgettek. Aztán megjön egy fura alak. Először a sarokba pisil. Aztán az asztalra szarik. Utána megdugja a háziasszonyt. Majd a lányát. Majd az összes vendéget. A kutyát. Te pedig csak ülsz a sajgó seggeden és már nem tudsz elképzelni semmit, amitől rosszabb lehetne a véleményed erről a fura alakról. Pedig továbbra sem fogja vissza magát.

Mármint amikor még nem esett az eső.