Asterix nyolcadik próbája

Szóval, ott kezdődött, hogy februárban be akartam adni a januári EVA bevallásomat, de az a csodálatos ÁNYK visszadobta, hogy nem töltöttem ki minden mezőt, pedig tutira kitöltöttem, mert már hónapok óta ugyanúgy csinálom és eddig mindig jó volt. Aztán kiírta, hogy mittudoménmilyen rubrikát be kell ikszelnem, megnéztem, nyilatkoznom kellett, hogy ki csinálja majd az alkalmazott SzJA bevallását. Hát én – néztem hülyén. (Családi BT, egyedül vagyok alkalmazott, én végzem a papírmunkát és az én ügyfélkapumon mennek be mind a céges, mind a privát nyomtatványok.) Szóval gyakorlatilag mindegy. Bekattintottam, a havi bevallás ezzel átment az ellenőrzésen, hurrá. Megint győztem. Meg se néztem, mit kattintottam be.
Aztán valamikor márciusban kaptam egy figyelmeztetést az adóhivataltól, hogy ugye tudok róla, hogy nekem – azaz a cégnek – kell megcsinálni az összes alkalmazott adóbevallását, mert voltam olyan marha, hogy átvállaltam. Megvontam a vállamat. (Annyit azért megcsináltam, hogy utólag benyújtottam magamnak azt a papírt, miszerint énhelyettem én magam csinálom majd meg a bevallást.)
Aztán eljött az idő. Elkezdtem keresni a 14m29-es nyomtatványt, de a NAV oldalán csak a tervezetet találtam. Akkor még nem tudtam, viszont most már tudom, hogy ezeket nem a nyomtatványok, hanem a nyomtatványkitöltő programok között kellett volna keresnem, hiszen nem egy buta formot töltök le, hanem egy jnlp (Java Network Launch Protocol) fájlt, mely olyasmi, mint az xml és képes arra, hogy magára rántja a JWS (Java Web Start) alkalmazást, szóval egyszer tényleg program lesz belőle. A szabadkeresés meg mindig csak a 14m29 tervezetet adta ki. Szerencsére valami Vas Népe újságban volt egy cikk, ott azt írták, hogy nekem a 14m30-as nyomtatvány kell, az meg megvolt elsőre. A guglival. A NAV szabadkeresése megint nem volt a topon. Kitöltöttem, küldeném be az ügyfélkapun… erre kiírta, hogy először lépjek ki a nyomtatványból, majd indítsam el a kontrolladat elkészítése funkciót. Ott meg nem történt semmi. Kedélyes fél nap volt, mire kinyomoztam, mi is az a kontrolladat és hogyan kell csinálni. Ne tudd meg. Évekig voltam szoftverfejlesztő, infrásként is csináltam már egészen vad kavarásokat, de itt le kellett volna töltenem még vagy három segédprogramot és halálra hekkelni az ÁNyK-t. Csak néztem bambán. Kizárt dolog, hogy ezt egy könyvelő meg tudja csinálni. Aztán gugliztam tovább és valami másik megyei napilapban találtam egy írást, miszerint a 14m30-as nyomtatvány az gyakorlatilag egy igazolás a cégtől, hogy mennyit keresett a dolgozó, azaz ezt nem kell beküldeni. Pontosabban nem is lehet. Hogy az ÁNyK miért nem ezt írta ki a hibaüzenetben, az rejtély. Mindegy, megcsináltam magamnak, aláírtam cégesen is, meg magánosan is. Csakhogy utána jött a probléma: a 1453-as SzJA nyomtatványon nem találtam olyan lehetőséget, ahol jelezhettem volna, hogy ezt nem én töltöttem ki, illetve én, csak éppen cégként. Vakartam a fejemet, de közelgett a határidő, beadtam magánszemélyként. Gondoltam, jó lesz úgyis, hiszen az egész csak formaság, az adóelőleg és a tényleges adó közötti különbség 500 forint alatt volt, ami nulla. Hát, nem. Pár nap múlva jött a visszajelzés, hogy én nem adhatok be adóbevallást, mert majd a cég. Hjaj. Itt megállt a tudomány. Nincs mese, meg kell kérdezni a hivatalt, hogy akkor hogyan tovább? Ma délelőtt értem rá. (Tudok időzíteni, nem? Bevallási határidő. De a cluster nem vár, ahogy Rózsi is énekelte.) Keressünk egy telefonszámot a Dél-Pesti hivatalhoz. Ha hiszed, ha nem, a NAV oldalán nem találtam. Némi guglizással találtam viszont egy NAV Call Center számot. Szuper. Felhívtam. Kérte az adószámomat. Mit ád az ég, már fejből tudtam. Beírtam. Közölte, hogy nem vagyok jogosult ügyintézésre. Finom. Hol van még ügyfélszolgálat? A NAV oldalán van egy kereső, be kellett írnom, hogy milyen ügyet szeretnék intézni. Beírtam. Erre kiírta, hogy erre bármelyik ügyfélszolgálat jó. De hogy hol van akár csak egy szájbanyomott ügyfélszolgálat is, esetleg telefonszámmal, azt már nem. Köldöknézegetés. Hoppá, hát van itt is a kerületben, még tudom is, hol. A NAV oldaláról persze nem volt link, de a gugli megint segített. Találtam telefonszámot is. Hívtam. Néhányszor. De egy órán belül egyszer sem vették fel. Oké, nincs messze, öt villamosmegálló, meg két kilométer séta, döglesztő kánikulában, de ennyit megér egy ilyen fontos információ. Elmentem. Rögtön az ajtóban ki volt írva, hogy készítsem ki az adókártyámat. Bakker. Az speciel nem volt nálam. Azért még benéztem, de egyből menekültem is kifelé: szűk, levegőtlen várószoba, plafonig tömve. Meg még a lépcsőházban is.
Nos, itt vagyok. A XXI. században. És képtelen vagyok, nem, nem bevallani, hanem csak megszerezni annyi információt, hogy mi a száma annak a nyomtatványnak, amelyen majd vallanom kell. Tényleg nincs más hátra, el kell mennem a Haller utcába, ott legalább klimatizált a váróterem. De előbb haza. Útközben bekaptam két pogácsát, hogy ne lötyögjön annyira az a reggeli kávé a hasamban. Még egy utolsó guglizás, és jé, egy másik call center szám. Felhívtam ezt is. Az IVR megfejtése itt sem volt egyszerű, de nem hittem a fülemnek: a végén emberrel sikerült beszélnem! És igen, hamarosan meg is tudtam mindent. Tényleg a 14m29-es nyomtatványt kellett volna kitöltenem, azt már be lehet küldeni ügyfélkapun. Amikor felvetettem, hogy ezt a nyomtatványt nem tudtam beszerezni elektronikusan, akkor pedig megkaptam azt az infót is, hogyan kell keresni a NAV oldalán. (Nem, nem a szabadkeresővel, az ugye csak a tervezetet adta ki. Nem, kérem szépen, először Yahoo módra menüzünk: bal oldali menü, nyomtatványkitöltő programok / nyomtatványkitöltő programok, utána feljön egy menü, ahol már csak meg kell találni a többszáz nyomtatvány között a 14m29-et.) És igen, itt már én is megtaláltam. Innentől már ment minden, mint a karikacsapás: beírtam annak a sutyerák alkalmazottnak a személyes adatait, beírtam azt a két számot, melyekre kíváncsiak voltak (fizetés, adóelőleg), szépen ki is jött a nulla, ügyfélkapun feltoltam, visszaigazolás megjött. Béke. Még éppen huszadikán.

Asszem ma este be fogok rúgni.