Időnként van olyan, hogy a macska, minden különösebb ok nélkül, megijed tőlem. Meredten figyel a nappaliban, bármerre mozdulok, bármit csinálok, reagál rá, helyezkedik. Én meg élem az életemet: összeszedem innen-onnan az irodámat (a macska közben folyamatosan kereng) és készülök kicuccolni a lugasba. A macska végül úgy dönt, hogy kimenekül az udvarra, pont amikor én is elindulok kifelé, így tényleg úgy néz ki, mintha üldözném, sőt, mivel cipekedés közben a lábam alatt van, még jobban beparázik, kiszalad a lugasba, majd mivel látja, hogy oda is követem, pánikszerűen felmenekül a lócára. A helyemre. Aztán amikor elzavarom, akkor arrébbmegy, visszanéz rám és ott van a tekintetében, hogy ugye, megmondtam.
Recent Comments