Olvasgatok

“Mire jó akkor a tanár? Mármint a jó tanár. Több dologra is. Egyrészt megspórol a tanuló számára rengeteg energiát azzal, hogy ő már elolvasott egy nagy rakás tudományt, és kiszűrte belőle a lényeget. Másrészt, szerencsés esetben kitalálta, miképpen lehet úgy megismerkedni a témával, hogy ne unja magát halálra a tanuló (lásd Walter Lewin fizikatanárt az MIT-ról). Harmadrészt pedig lehet tőle kérdezni, és meg lehet vele vitatni a felmerülő dilemmákat. De másra nem képes, csak arra, hogy ezekkel az eszközökkel segítse, végigkísérje a tudásszerzést vagy képességfejlesztést. A tanárok, oktatók és trénerek egy normális világban tehát egyszerűen a tanulni kívánó emberek számára igénybe vehető erőforrások. Mint a Google, az angol szótár,…”

Cservenyák Tamás: Tudatos Vezetés blog

Jelzem, a blog egyébként is kitűnő, az RSS readerben a helye.

3 thoughts on “Olvasgatok

  1. Na, nem tudom, hogy hogy csinaltad, de nekem egesz reggel ezzel kapcsolatos gondolatok kavarogtak a fejemben. Pontosan errol van szo, a tanaroknak egy normalis vilagban segiteni kellene a tanulas folyamatat, osztonozni azt a vilag jobb megertesevel, a munkajuk nem merulhet ki fix parameterek szamonkereseben.

    Az a problema, hogy a jelenkori oktatas nagyon belemerevedett abba a nehany evtizeddel ezelotti allapotba, hogy a vilagot alkoto alapinformaciok csak tanulassal sajatithatoak el, mivel azok elerese korlatozott ugy idoben mint terben. Manapsag ez mar egyszeruen nem igaz, az informaciok kvazi azonnal hozzaferhetok, a lexikalis tudas megszerzesenek pillanataban avul el.

    Alapvetoen en ket reszre bontom az altalanos iskolai es gimnaziumi oktatasban szereplo targyakat: ahol a lexikalis tudas szukseges a dolgok megertesehez, es ahol nem. Az elsore pelda a matematika, a kemia, a fizika, meg altalaban a real targyak, ahol a folyamatoknak muszaj megmerhetoeknek lenni, hogy minel pontosabban modellezhessuk a mukodesuket, minel jobban korul tudjuk irni, milyen parameterek alapjan tortennek az esemenyek, ez altal kovetkezteteseket vonhassunk le es pontosabb joslatokba bocsatkozhassunk.

    Ugyanakkor a human targyak eseteben, kulonosen peldaul a tortenelemnel a lexikalis tudas pontossaga nem kovetelmeny azok szamara, akik ezekkel a dolgokkal nem akarnak tudomanyos szinten foglalkozni. Mire gondolok: egy regesztanulo szamara nagyon nem mindegy, hogy Tutanhamon i.e. 1324-ben vagy i.e. 1314-ben halt meg, hiszen egy evtized alatt is eleg sokminden valtozhatott. Ugyanakkor egy atlagember szamara ez tokeletesen hasznavehetetlen informacio, aminek a rogzitesen teljesen feleslegesen faradoznak. Egy atlagembernek boven eleg olyan pontossaggal tudni, hogy Tutanhamon a Krisztus elotti tizennegyedik szazadban elt, viszonylag rovid ideig (18 evig), elete felet pedig uralkodokent toltotte. A lenyegre ez is ratapint, miszerint egy gyermekkiralyrol van szo, aki raadasul meglepoen fiatalon kerult hatalomra.

    De emlithetnem meg az irodalmat is. Vegyuk peldaul Petofit. A blog olvasoi kozul, anelkul, hogy kinyitnank a wikipediat vagy rakeresnenk a google-val (esetleg e bekezdes vegere ugrana), ki tudja csipobol megmondani mikor es hol szuletett, vagy hogyan ismerte meg Szendrey Juliat? Szerintem elhanyagolhatoan kevesen, pedig mi tanult embereknek szamitunk. Egyszeruen azert, mert a mindennapi eletunkhoz ezek az informaciok nem szuksegesek. Nekunk az a fontos, hogy Petofi egy kivalo magyar kolto volt az 1848-as szabadsagharcok idoszakanak kiemelkedo alakja, szamos nepszeru es nagy hatasu vers koltoje, a 19. szazadi magyar irodalom egyik oriasa. Ennyi az, ami az alapmuveltseghez szukseges, nem pedig az, hogy 1822 szilveszteren szuletett Segesvaron, es Juliat egy balon ismerte meg, majd hosszasan udvarolt neki, majd kapcsolatukat bearnyekolta Petofi Prielle Korneliaval folytatott futotuz-szeru fellangolasa, melynek lezarta utan azonban Julia kibekult a koltovel.
    Ezek inkabb csak adalekok a muveszetenek megertesehez, ami azonban akkor szukseges, ha melyebben meg akarunk ismerkedni Petofi muveszetenek mukodesevel, nem pedig szimplan csak elvezni akarjuk, mint a legtobben.

    Szerintem az oktatasnak nem az lenne a feladata, hogy egy minden teruleten jartas embert akarjon faragni minden egyes diakbol, hanem hogy fejlessze a tehetsegeket. Emiatt sem tartom fairnek, hogy sokan azt varjak el a gyerekuktol, hogy legalabb 4-es atlagot produkaljanak. Felesleges. Ha 3,6-os atlagot produkal, viszont dicserettel zarja a matek es a kemia erettsegijet, meg lehet jo vegyesz belole ugy, hogy irodalombol eppen csak atcsuszik a kuszob alatt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *