Month: April 2011

Odakint #2

Odakint

Az rss-en keresztül nyomulók valószínűleg nem vették észre az utóbbi idők apró(?) változásait.

  • Bal oldalt külön boxot kaptak a letölthető könyvek.
  • Mindegyik könyv külön oldalt is kapott. A központi oldal – az általános tudnivalókkal – megmaradt, de már direktben is el lehet érni az aloldalakat.
  • A blogválogatások egyelőre eltűntek, újra fogom tördelni a meglévőket és akkor visszajönnek.
  • Na de a legfontosabb: összeállt az Odakint #2!

Kábé féléve dolgozok rajta, elég sok szabadidőt beleölve. Szerencsére kísérletezgetnem már nem sokat kellett, a sablon – Odakint #1 – már megvolt. Apró módosítások történtek azért: a betűméret kisebb lett, a képek is profibban jelennek meg. A borító most tengert és kajakokat ábrázol, jelezve, hogy ebben a kötetben már a vizes kalandok tengenek túl. (De persze akadt bőven szárazföldi csavargás is az utóbbi két évben.)

Mielőtt még legyintenél, hogy ugyan már, hiszen olvastad mindegyiket a blogon – jelzem, hogy nem egyszerű kopipaszta történt. A blogra kirakott szövegek legtöbbször igen kócosak, hiszen rögtön a visszaérkezés után már mentek is ki. A könyvben viszont újraszerkesztett, válogatott szövegek vannak, elég sokszor átfogalmazva, letisztítva. Sőt, nyáron rámtört egy erős rajzolhatnék, így ebben a kötetben 28 olyan karikatúra is szerepel, mely sehol máshol nem. Arról nem is beszélve, mennyire más hangulata van az útikalandoknak így, egy kupacban, nem pedig egy blogfolyamba illesztve.

Letöltési linkeket nem itt adok meg, tessék elmenni a könyv oldalára. Remélem, jól fogtok szórakozni.

A gyáva nyúl fokhagymája

Tipikus ‘gyáva nyúl’ szituációba keveredtem. Pedig a szándék nemes volt… csak elkapkodtam.

Szoktam bóklászni a neten és elkeveredtem egy konyhai eszközöket forgalmazó oldalra. (Nem akarok róla beszélni.) Itt találtam egy igen figyelemreméltó kütyüt: Tagco Electric Garlic Roaster Express. Néztem, hümmögtem. Amikor azt írom, hogy szeretem a fokhagymát, akkor nem valami plátói szerelemről írok. Nálam a recept úgy szokott kezdődni, hogy végy egy fej fokhagymát. Fejenként. Márpedig ez az eszköz illeszkedett a mintához: három fej fokhagymát kell beletenni, egy kevés fűszeres olajat, majd 27 perc múlva kész is az olajjal átgrillezett fokhagyma. Ideális vacsora! – futott át az agyamon. Nézzük az árat: $28, ez szállítással együtt is olyan 10-12e forint, az egészségért nem pénz.

Kitérő: Ha arról van szó, hogy mely fontos mérőszámaim rosszak (triglicerid, koleszterin, vércukor), nem kell sokat gondolkoznom: mind. A fokhagyma pont az az étel, mellyel javítani lehet az értékeken.

Fogtam, megrendeltem. Két hét után meg is érkezett. Már szereltem össze, amikor a fiam rákérdezett, hogy ennek jó lesz-e a csatlakozója a mi konnektorunkhoz? Tényleg. Szerencsére van mindenféle konverterem, ilyen is. Sétáltam fel érte, amikor beugrott a következő buktató: vajon elketyeg-e 220V feszültséggel? Megnéztem az alján az adattáblát: nem. Csak a 110V-ot ismeri. Baj van.
Na, mindegy, nézzünk hozzá trafót. Kis túlzással tele vannak a boltok, párezer forintért már kapható. Azt mondja, újból adattábla, hány wattos is ez a kütyü… azannya. 600W. Ekkor már gúvadt rendesen a szemem. Nézd meg itt a legalsót: max terhelés 800W – csak éppen 20e forint, és elfoglalja a fél konyhát. Ha olcsóbb kell, lehet gyártatni is, de ebben a méretben már mindenképpen egy böszme nagy, ipari dögöt kapok, mely tényleg be sem fér a konyhába.

Mik a lehetőségeim?

  • Megyek egyenesen és nyomom a gázpedált: csináltatok jó pénzért egy ipari méretű trafót és elrekkentem valahová, vagy a teraszra, vagy a spájzba. Senki nem mondta, hogy nekem a konyhában kell fokhagymát grilleznem. Igaz, meg kell várnom, amíg Pakson beüzemelik az új blokkokat, de addig csak kibírom.
  • Félrerántom a kormányt: beismerem, hogy béna vagyok, beismerem, hogy gyáva nyúl vagyok. Ekkor leírom veszteségnek a 12e forintot.

Realista vagyok, a második mellett döntöttem. Némi kiegészítéssel. Amióta ezen a készüléken járt az agyam, elgondolkodtam, nem lehetne-e ezt a folyamatot wokban modellezni? Tehát például elkezdek vacsira összedobni valamit, mondjuk krumpli, hagyma, kolbász. Mi lenne, ha csak úgy mellészórnék, mindenféle felszeletelés, szétnyomás nélkül egy-két fej fokhagymát, gerezdig megpucolva? Mire megsül a krumpli, addigra grilleződik a fokhagyma is. A fűszerekkel is tudok játszani, hiszen ehhez a kajához sokminden illik: rozmaring, bazsalikom, de még a curry is.
Kipróbáltam, működik. Azóta többször is összedobtam, félóra alatt ez is megvan, és transzformátorház sem kell hozzá.

Ha egy étteremben olyan ételt láttok, hogy ‘gyáva nyúl fokhagymája’, akkor tudjátok, miről van szó.

Olvasgatok

A halála előtti utolsó interjúk egyikében Ranschburg Jenő így elemezte ezt a helyzetet: „Jung mondja a Nietzschéről írt tanulmányában: az ember azért hozta létre a valláserkölcsöt, hogy legyűrje ősi, állati ösztöneit. A modern demokráciában a média, az alkotmánybíróság és a többi független ellenőrző szervezet feladata ellensúlyozni a hatalom ’állati ösztöneit’.” Ma lépten-nyomon ezeknek az ösztönöknek az elszabadulását illetve deformálódását tapasztalhatjuk (párhuzamosan a jungi értelemben vett ellensúlyok kiiktatásával). Ez a hatalomgyakorlás, s az ebből fakadó gondolkodásmód, magatartásforma lassan átszövi a társadalmi felépítményt, beivódik a hatalmi-politikai apparátusok embereinek a tudatába.

Teljes cikk

Nem tudom, de nekem roppant gyanús a routerem

Ha már itt a rejtélyes dolgokról van szó. Írtam, hogy valami valahol nem klappol, mert csak otthonról, csak a Chrome böngészővel, csak a Google Office alkalmazásai gyakorlatilag használhatatlanok a sok fals timeout miatt. Aztán írtam, hogy hurrá, megjavult.

Azóta annyi történt, hogy egyszer fejreállt a routerem, kikapcsoltam, visszakapcsoltam – és azóta megint nem jó a Chrome. A router egy viszonylag jónevű Linksys BEFSX41, nyilván feltettem a legújabb firmware-t is (azóta kétnaponta lefagy), egyébként pedig semmi különös beállítás nincs rajta. (Se VPN, se publikálás, egyszerűen csak router.)

Bonyolult világban élünk.

Relevant Knowledge

Zárjuk le, ha már megvan a megoldás.

Itt volt az a rejtélyes erőforrás probléma. Tudod, amikor nem csinálsz semmit, aztán egyszer csak a desktopkezelő szolgáltatás azt mondja, hogy barátom, elfogyott a RAM, lekapcsolom az aero desktopot. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki – még a kifejezett kérésem ellenére is – megpróbálta megoldani a problémámat. Mivel már túl vagyok rajta, így azt kell mondjam, hogy mindenki – beleértve engem is – tévúton járt.

Tehát. Mint írtam is, a leginkább logikusnak egy memory leak tűnt, de mivel sorban cserélgettem a video drivereket, és gyk. semmi sem változott, kidobtam az elméletet. Kár volt.

Megjegyzem, ez sajnos tipikus windózos hozzáállás, mely olykor rám is jellemző. Hiába járok jó úton, ha az első próbák nem igazolják azt vissza, a többi út pedig tutira járhatatlan, akkor az MS mérnökök hajlamosak rálegyinteni, hogy biztos valami rejtett windows marhaság – és hagyják a fenébe.

Akkor előszöris mea culpa. Ugyanis nem igaz, hogy nem tudod letiltani az idegesítő üzeneteket. A magam részéről tényleg értetlenül állok a jelenség előtt, mert – netes szcéna ellenére – a Control Panel/Notification Area alatt nagyon finoman tudod befolyásolni azt, hogy mit engedélyezel az értesítő ikonoknak. Ehhez ugyan pont el kell kapnod, amikor feljön az ablak (mert egyébként a desktop manager nincs fent a listán), de ez se nagy kunszt, mert magán az üzeneten van egy shortcut a beállításokhoz. Fogod, letiltod. Kész. Többször nem nyaggat.

From Segédlet

Igaz, ekkor viszont azt veszed észre, hogy egyszer csak szó nélkül átvált a desktop nem aero témára. Persze, ez is kezelhető: service manager, Desktop Windows Manager Session Manager szolgáltatás újraindít. Sőt, ezt akár be is lehet ütemezni.
Barkácsmunka? Igen. De jobb ötletem nem volt.

A megoldásra véletlenül jöttem rá. Spyware. De egy nagyon fura fajta. Ez ugyanis nem rejtőzködött el, szépen látszott a Task Managerben. Mi több, a Control Panel/Programs ablakból simán hagyta is magát uninstallálni. Azaz teljesen úgy nézett ki, mint egy normális program. Az egyedüli trükkje az egy social engineering trükk volt. Olyan nevet választott, melyet az idióta Windows Marketing Átnevezőkommandó is adhatott volna: Relevant Knowledge. Mernél egy ilyen nevű, ránézésre rendszerkomponensnek tűnő valamit eltávolítani?
Nos, a Security Essential sem merte. Simán beengedte a gépre, valószínűleg nem is szerepel a spyware listájában.
Pedig az.
A következő csak spekuláció, ne vedd szentírásnak. Létezik a neten egy cég, Relevant Knowledge néven. Mit ád az ég, pont ilyesmivel foglalkoznak:

Your opinion is helping to shape the future of the Internet!

 
Két eset lehetséges:

  • A cég információgyűjtési elveibe simán belefér, hogy kéretlenül felpakolnak egy segédprogramot és figyelik az internetezési szokásaidat.
  • A hasonló nevű spyware írója szándékosan élt vissza egy jóindulatú cég nevével.

Nem az én tisztem eldönteni, melyik az igaz. Az viszont mindenképpen fura, hogy a program nem rejtőzködik, és nem is különösebben nehéz az eltávolítása.

Vissza a gépemhez. Amikor letiltottam a hibaüzeneteket, onnantól azt tapasztaltam, hogy egy idő után a relevantknowledge process rendszeresen kihalt. A gép rendesen működött tovább, én is csak vonogattam a vállam. Aztán az első alkalommal, amikor volt egy kis időm, megnéztem, mi is ez. Amint kiderült, hogy tkp egy besúgó, leszedtem – és onnantól megszűnt a desktopváltás is. Azaz nem elég, hogy ez egy spyware progi volt, de rosszul is írták meg. Elszivárgott rajta keresztül a memória, emiatt elfogyott a hely az aero desktopnak, így az kikapcsolt. Majd hamarosan még tovább fogyott a memória, ekkor pedig meghalt a program. Mindez pedig akkor is ment, amikor én, mint felhasználó, nem is csináltam semmit, nem is indítottam el semmit. Bezzeg a progi, annál inkább.

© 2026 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑