Tipikus ‘gyáva nyúl’ szituációba keveredtem. Pedig a szándék nemes volt… csak elkapkodtam.
Szoktam bóklászni a neten és elkeveredtem egy konyhai eszközöket forgalmazó oldalra. (Nem akarok róla beszélni.) Itt találtam egy igen figyelemreméltó kütyüt: Tagco Electric Garlic Roaster Express. Néztem, hümmögtem. Amikor azt írom, hogy szeretem a fokhagymát, akkor nem valami plátói szerelemről írok. Nálam a recept úgy szokott kezdődni, hogy végy egy fej fokhagymát. Fejenként. Márpedig ez az eszköz illeszkedett a mintához: három fej fokhagymát kell beletenni, egy kevés fűszeres olajat, majd 27 perc múlva kész is az olajjal átgrillezett fokhagyma. Ideális vacsora! – futott át az agyamon. Nézzük az árat: $28, ez szállítással együtt is olyan 10-12e forint, az egészségért nem pénz.
Kitérő: Ha arról van szó, hogy mely fontos mérőszámaim rosszak (triglicerid, koleszterin, vércukor), nem kell sokat gondolkoznom: mind. A fokhagyma pont az az étel, mellyel javítani lehet az értékeken.
Fogtam, megrendeltem. Két hét után meg is érkezett. Már szereltem össze, amikor a fiam rákérdezett, hogy ennek jó lesz-e a csatlakozója a mi konnektorunkhoz? Tényleg. Szerencsére van mindenféle konverterem, ilyen is. Sétáltam fel érte, amikor beugrott a következő buktató: vajon elketyeg-e 220V feszültséggel? Megnéztem az alján az adattáblát: nem. Csak a 110V-ot ismeri. Baj van.
Na, mindegy, nézzünk hozzá trafót. Kis túlzással tele vannak a boltok, párezer forintért már kapható. Azt mondja, újból adattábla, hány wattos is ez a kütyü… azannya. 600W. Ekkor már gúvadt rendesen a szemem. Nézd meg itt a legalsót: max terhelés 800W – csak éppen 20e forint, és elfoglalja a fél konyhát. Ha olcsóbb kell, lehet gyártatni is, de ebben a méretben már mindenképpen egy böszme nagy, ipari dögöt kapok, mely tényleg be sem fér a konyhába.
Mik a lehetőségeim?
- Megyek egyenesen és nyomom a gázpedált: csináltatok jó pénzért egy ipari méretű trafót és elrekkentem valahová, vagy a teraszra, vagy a spájzba. Senki nem mondta, hogy nekem a konyhában kell fokhagymát grilleznem. Igaz, meg kell várnom, amíg Pakson beüzemelik az új blokkokat, de addig csak kibírom.
- Félrerántom a kormányt: beismerem, hogy béna vagyok, beismerem, hogy gyáva nyúl vagyok. Ekkor leírom veszteségnek a 12e forintot.
Realista vagyok, a második mellett döntöttem. Némi kiegészítéssel. Amióta ezen a készüléken járt az agyam, elgondolkodtam, nem lehetne-e ezt a folyamatot wokban modellezni? Tehát például elkezdek vacsira összedobni valamit, mondjuk krumpli, hagyma, kolbász. Mi lenne, ha csak úgy mellészórnék, mindenféle felszeletelés, szétnyomás nélkül egy-két fej fokhagymát, gerezdig megpucolva? Mire megsül a krumpli, addigra grilleződik a fokhagyma is. A fűszerekkel is tudok játszani, hiszen ehhez a kajához sokminden illik: rozmaring, bazsalikom, de még a curry is.
Kipróbáltam, működik. Azóta többször is összedobtam, félóra alatt ez is megvan, és transzformátorház sem kell hozzá.
Ha egy étteremben olyan ételt láttok, hogy ‘gyáva nyúl fokhagymája’, akkor tudjátok, miről van szó.
Recent Comments