Date2008. December 02. Tuesday

Lapátoljuk a kupacot

Vannak ilyen időszakok. Az ember vesz egy nagy levegőt, összeírja, hol szorít legjobban a cipő… és beleveti magát. Mire gondolok? Rettenetesen sok adminisztratív elmaradásom van. Még mindig nincs mindenhol átiratva a lakcímem és ez hamarosan gondot fog okozni. A gépkocsi kötelező szervize megvolt, csak elfelejtettem lepapírozni – ezért is ki kell majd mennem Vácra. A vállalkozásommal kapcsolatban január óta nem könyveltem semmit. Irgalmatlan papírhegy mered rám a műanyagdobozból.

Emellett 2001 óta elfelejtettem magát a vállalkozást bejelenteni a TB-nél.

Meg tudom magyarázni. Amikor az okmányirodában megkérdeztem a hölgyet, “hogyan tovább, milyen papírokkal menjek a TB-hez?”, azt mondta, ezzel ne foglalkozzak, majd ők elrendezik.
Egy év után persze kiderült, hogy nem rendeztek el semmit, de mivel úgyis veszteséges voltam, én sem törtem magam. És ez azóta így van: én minden évben veszteséges voltam… és minden évben egyre jobban ódzkodtam attól, hogy rendezzem ezt a helyzetet.
Tavaly már megharcoltam az egyik harcomat. A Nyugdíjbiztosítóval. Ma pedig bemerészkedtem a Teve utcába.

És még élek.

Először a sorszámgép, a kezelővel. Mert ugye a feliratok alapján ember el nem dönti, melyik csoportba is tartozik az ügye.
Aztán pár perc várakozás után már hívtak is.

– Jó napot kívánok – köszöntem be a középkorú hölgynek – információért jöttem. Meg vagyok egy kicsit kavarodva és szeretnék tisztán látni.
– Igen?
– Van egy mellékállású vállalkozásom főállás mellett… és szerintem a bejelentése terén nincs minden rendben.

Az ember ugye nem dugja be egyből az ágyúcsövet, először kopog.

– Kérem a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a TAJ kártyáját.
– Tessék.
– Nézzük csak… nézzük csak. Ön be van jelentve.

Micsoda? Ki volt az…?

– Méghozzá 2006. októberétől. Mint főállású vállalkozó.

Jesszusom. Elvesztem. Ez sokkal durvább, mint gondoltam. Hogyan lesz ez rendberakva?

– Nem mondja? Ez hogy lehet?
– Talán a könyvelője.
– Olyan nincs.
– Miért, láttam már olyat.
– Úgy értem, nincs könyvelőm.
– Ja, akkor maga.
– Emlékeznék rá.
– Nem emlékszik, mi történt 2006 októberében?
– Forradalom volt az utcákon. Én pedig Moszkvában.
– Na jó, így nem jutunk sehova. Rakjuk ezt rendbe.

A szívemből beszélt.

– Először is, letölt egy ilyenmegolyan számú űrlapot. Ezen törli a jelenlegi bejegyzéseit. Tudja, hogyan kell? – vetett rám átható pillantást.
– Na jó, elmagyarázom – legyintett – Először beírja a mostani, rossz adatokat, majd egy nagy rubrikába beleír egy nagy T betűt. T, mint törlés. Eddig rendben?
Bólintás.
– Aztán fogja, beírja a jó adatokat, és akkor nagy U betűt ír bele a rubrikába. U, mint új adat.
– Ugyanarra a papírra?
– Ne szóljon közbe!
– Csak annyit akartam…
– Befejezhetem? Köszönöm. Tehát ide már a jó adatokat írja. Rendben?
– Tehát ugyanarra a papírra kell írnom mindent?
– Hogyan gondolja? Hiszen mondtam már, hogy egy másikra. Sőt, ne is küldje be egyszerre, várjon közben egy fél napot.
– Beküldeni? Ezek szerint ez ügyfélkapus?
– Persze.
– Tehát az Adóhivatalnak kell beadnom?
– Naná. Ki másnak.

Huh. Mindig is tudtam, hogy nehéz a felfogásom.

– Rendben. Köszönöm.
– El ne menjen. Most jegyzőkönyvet fogunk felvenni.

Leesett…?

– Ahogy gondolja.

Nekiállt tölteni. Közben kötetlenül beszélgettünk. Hogy a munkahelyem eredetileg tényleg az Origin volt, de aztán átneveződött Atos Originná, aztán még később Synergon Atos Originná, póriasan pedig SAO-vá. Igazolásképpen mutattam is egy névjegyet. Összességében is nagyon segítőkész voltam.

– Hihetetlen, milyen idióta neveket ki nem találnak mostanában. Milyen utcanév már az, hogy Flor?
– Flór Ferenc valamikor egészségügyi miniszter volt. Az ő nevéhez fűződik Budapesten az állandó kórházak kiépítése. Róla van elnevezve a kerepesi kórház is.

Néma csend. Toll megáll a levegőben.

– Tudja, mindig örülök, ha okos emberekkel találkozok.

Igyekeztem szolgálatkésznek kinézni.

– Hadd kérdezzem még meg: ha befizetési kötelezettségem lenne, hová kellene fizetnem?
– Ahová eddig.
– Eddig soha nem voltam nyereséges.

Rám nézett. Alulról.

– Nahát.
– Tehát az adóbevallásnál kellene beírnom.
– Igen. Pénzt mindig az Adóhivatal kap közvetlenül.
– Aha.

Befejezte a jegyzőkönyvet. Aláírtam, hogy önellenőrzést kértem, és megkaptam a szükséges utasításokat.

– Köszönöm a gyors segítséget.
– Szívesen.

És ennyi. Nem volt több 5 percnél. Gyors volt, hatékony… és még jól is szórakoztunk. (Ha nem jött volna le az írásból, a hölgy is végigvigyorogta a beszélgetést, meg én is.)

Komolyan örülök, hogy ilyen esetekről is be tudok számolni.

ps.
Rosszul tudtam. Nem volt miniszter. A honvédelmi minisztériumon belül volt egészségügyi vezető a szabadságharc idején.

Házi elektronika II – Média center

Ma jutottam el oda, hogy képtelen vagyok tovább melózni. Szerencsére hétvégén megvolt a katarzis, most egy kicsit nyugodtabb napok jönnek. Bontottam egy üveg bort… ráérek irkálni.

Szóval házi elektronika, a családfő új szerzeménye, egy kompakt médiacenter. Dvico Tvix 6500a. Van hazai forgalmazója, van remek weblapja. Elolvastam. Itt írnak erről a termékről, megjegyezve, hogy ezek csak a plusz dolgok, melyeket az elődjéhez képest tud a készülék; azaz érdemes elolvasni, mi mindenre is képes ez az előd. Javaslom, mielőtt rákattintasz, vedd fel az orkándzsekit a pulóvered fölé, mert garantáltan el fog csöppenni a nyálad, ha meglátod, mekkora is ez a lista. Jól néz ki, na.

Megvettem. Hazahoztam.
Aztán szívtam, mint a torkos borz.

Eredetileg úgy gondoltam, hogy izgalmas történetek formájában leírom ezeket az eseteket… de fáradt vagyok én már ehhez. Inkább csak jöjjön a hibalista.

  • Az FTP szervere. Először azt próbáltam ki, mert ahhoz nem kellett gépkönyv. (Az IP címet DHCP-től kapta, a jelszó meg fixen bele van építve a készülékbe, a setup oldalon találjuk meg.) Nos, elsőre LOL. Másodikra sírás. 50 KB/sec másolási sebesség. Számold ki: egy átlagos DVD felmásolása 1400 óra.
  • Nyilván RTFM-mel könnyebb. Szépen összehoztam az USB DVD olvasómmal, később direktben is összedugtam a tabletpc-vel, legvégül összejött a távoli gépről történő felcsatolás is. Persze ez se tökéletes sikersztori, Vistáról nem megy. A kütyü nem fogadja el a jelszót. A jelenség gondolom ismert lehet, a NAS firmware oldalán írják is, hogy az 1.04 fw már tudja fogadni a Vista klienst. 2008 januárja óta. A Tvix még decemberben sem. Most megosztom a Vista gépem egyik könyvtárát, a tabletpc-vel rálépek a megosztásra, majd rálépek a Tvix-re is és így másolok fel cuccokat. (A desktop a 8 GB memóriájával mégis csak jobb videókonverziókra.)
  • Apropó, videókonverziók. Na, itt megyünk bele a málnásba. A kütyü azt állítja magáról, hogy még a vajaspirítóst is lejátssza. Tulajdonképpen… annyiból igen, hogy nekiszalad. Nem mondja azt, hogy ismeretlen fájlformátum. De a lejátszás szó barokkos túlzás. Oké, nyilván mindannyian tudjuk, hogy sem az avi, sem a wmv nem egyszerű formátumok, mindkettő tulajdonképpen csak egy keret, aztán annyiféle codec lehet bennük, amennyi csillag van az égen. De ekkora borzasztó rossz találati arányra nem gondoltam volna. Semmilyen más kiút nem volt, megvettem a winavi converter programot, ez azért elég sokmindent tud konvertálgatni. Külön vicc, hogy a wmv-be és avi-ba konvertáló része ennek is bugos, gyakorlatilag használhatatlan. De úgysem ez a cél, úgy tapasztaltam, hogy az mpeg2/mpeg4/vob az a három formátum, melyekkel a kütyü jól elboldogul. (Érdekes, az mpeg1-ről még csak nem is hallott. Alig volt 100 darab fényképekből összerakott videóm ebben a formátumban.)
    Jópofa dolog volt még a webcast/screencast témakör is. Bevallom, az egyik fő motivációm a nyelvtanulás volt. Írni, olvasni elég jól tudok már angolul, lassan karattyolni is… de a hosszabb szövegek megértésekor hamar fáradok. Ergo kétszeresen is hasznos, ha esténként megnézek egy-egy angol nyelvű szakmai előadást. Szépen le is szedtem egy emberes méretű anyagot: eleve a neten is van rendesen, aztán itt vannak két évre visszamenőleg az IT Forum dvd-k, aztán innen-onnan még jó kis anyagok… lenne mit nézegetni. Lenne. Ez a dög nem ismeri a camtasia codec-et… és nem is lehet alávarázsolni. Szépen át kell konvertálni egy felokosított gépben vob-bá. Enyhe szépséghiba, hogy a 18 MB méretű állományból 1 GB lesz. Aztán szorozd be ezt százzal.
  • Ezt akár meg sem kellene említenem, nyilván a másolásvédett DVD-ket csak úgy nem tudtam felmásolni. Dvdshrink.
  • Igazából vége is lehetne a listának… de nincs. Nem beszéltem ugyanis arról, amikor már minden rendben, elindul a lejátszás, jó is minden, hang is, kép is… aztán egyszer csak rebootol a kütyü. Ráadásul rohadt lassan. Aztán elindítod megint a filmet… és simán továbbmegy a kritikus részen. Dolgok történnek.
  • Sokkal kellemetlenebb – legalábbis eleinte – amikor egyszer csak elmegy a kép. Aztán rájössz, hogy ilyenkor a HDMI-n átvált valami egzotikus formátumba a kimenet, melyet a tévé már nem tud értelmezni. Sebaj, távkapcsolóról visszalökjük 480p-be, majd amikor visszajön a kép, bemegyünk a setupba és ráállunk a normális 720p-re. Tényleg nem nagy ügy, mostanság már behunyt szemmel is végig tudom csinálni.
  • Beszéljünk egy kicsit az összjátékról. Én 1 TB-s vinyóval vettem, ezen csak filmek vannak. (Nem, nincs tele. Ne hülyéskedj már.) A zenék és a fényképek nem itt vannak, hanem a NAS-on. Nyilván szerettem volna azokat is elérni. A gépkönyv alapján ez nem is tűnt bonyolult feladatnak. A DNS323 SMB megosztást tud, a Tvix SMB/NFS-t… hajrá. Szépen össze is jött. (Mondjuk, a biztonságnak adtunk egy erős pofont… jelszót nem lehet beállítani. Guest.) Szóval, mint nem először ebben a történetben, első ránézésre minden rendben. Látom a könyvtárakat. Beléjük mentem. Aztán még lejjebb. És amikor már meg kellene jelenniük a médiafájloknak, visszavág a gyökérkönyvtárba. Azaz csak addig tudok lefelé mászkálni, míg meg nem jelennek a jpg-k vagy mp3-ak. Praktikus.
    Rákérdeztem a forgalmazó fórumán. Azt a választ kaptam, hogy kapcsoljam ki a jumbo frame opciót a NAS-on. Igenám, de maga az opció az 1.05-ben jelent meg, nekem meg csak az 1.04 van fent. Erre meg az a válasz jött, lehet, hogy az 1.04-ben a jumbo frame alapértelmezett. Tegyem fel az 1.05-öt és kapcsoljam ki. Hát, lehet. Meg kaptam olyan tippet is, hogy felejtsem el az SMB-t, a Tvix nem igazán szereti… csakhogy a NAS hivatalos firmware-e nem tud NFS-t, a nem hivatalos meg nem tudja a RAID1-et. I’m doomed.

Most úgy hirtelen ennyit a felhasználói élményről. Nem túl pozitív a kép, mi? Ennek ellenére azt mondom, hogy ez a normális. Szomorú, de tény: ma már egy ilyen állapotú kütyü piacképes. Az emberek megveszik… tehát a gyártók már kilökik a piacra. Aztán a vásárlók dühöngenek és várják a firmware-eket… a gyártó pedig gőzerővel kódol. Ez a normális menetrend. Törődj bele. Ne vegyél meg friss terméket. Én most pont ezt szoptam be: a stabil előző termék már kifutott a piacról, az új meg még a trágya fázisban leledzik. Még egyszer mondom, nem is lenne ezzel baj… ha a gyártó tényleg ezerrel kódolna. De nem. A legutolsó hivatalos firmware valamikor májusban jött ki, azóta csak béták vannak. Meg fogcsikorgatások.

Viszont… az is tény, hogy a készüléknek roppant magas a geek faktora.

Na és ha már ennyit ekéztem a készüléket, jöjjön az önkritika rovat is. Amikor JoeP elismeri, hogy valahol ő is farok. Töredelmesen bevallom, hogy a vásárlás pillanatában fogalmam sem volt mi is a különbség a DVB-C, DVB-S, DVB-T és DVB-H műsorszórási technológiák között. Ennél is rosszabb, hogy valószínűleg rózsaszín szemüvegen keresztül néztem a termékre, és hiába volt egyértelműen leírva, hogy mire képes és mire nem… félredobva az egyébként extrém erős szövegértési képességemet, boldogan vettem hozzá egy TV tunert is. Annyit láttam csak belőle, hogy TV tuner… azaz ki lehet végre dobni a VHS videómagnót. Mennyi? Csak 27e? Oké, kell.
Persze, idővel megjött a feketeleves. Először is, hogy mi micsoda:

  • DVB-C: Digital video Broadcasting, Cable; magyarul kábeltévé
  • DVB-S: Digital video Broadcasting, Satellite; magyarul műholdas
  • DVB-T: Digital video Broadcasting, Terrestial; magyarul földi, szórt
  • DVB-H: Digital video Broadcasting, Handheld; magyarul mobil, azaz kütyü

De akit részletesebben is érdekel, hajrá:

Azaz most már te is láthatod: a tuner csak a DVB-T vételt tudja, tehát hiába van nekem kábeltévém (DVB-C), vagy esetleg parabolaantennám (DVB-S), cseszhetem. Ez csak a szobaantennát vagy a hagyományos tetőantennát ismeri – feltételezve, hogy van valami szervezet, mely ezen a hordozón keresztül küld digitális (HD) adást.
Van? Hát… nem egyszerű a válasz.

Nem veszem el előled az örömöt, hogy magad értelmezhesd a helyzetet. Egyszerűen csak linkelek.

És akinek ennyi kevés, itt lehet még durvábban megalapozni a tudást:

Nos, ekkora hatalmas tudással felvértezve, rájöttem, hogy farok voltam. Két menekülési útvonalam maradt: beletörődni, hogy kidobtam 27e forintot, vagy előrerohanni és megvenni a legdrágább szobaantennát, amely csak létezik. Vajon…?
Hogy miért a legdrágábbat? Mert ismerem magam. Ha vennék egy vacakot, és azzal nem jönne össze a kapcsolat, akkor bedühödnék és elmennék megvenni a legdrágábbat is. Így legalább kihagytam az első kört.
13 rongy. Hazavittem az ufót, beüzemeltem. Nem láttam semmit. Akkor kezdtem alaposabban túrni a neten… és akkor találtam meg, hogy nálunk a tetőantennákra fognak optimalizálni. Bakker. Ráadásul eléggé határon is fekszünk, ahhoz, hogy bátran mondhassam, ez még Budapest.
De nem adtam fel. Elkezdtem játszani a geometriával. Összevissza pakolásztam az antennát. Minél messzebb a többi elektromos bigyótól. Nem csak pakolásztam, de hajlítgattam, ki-betoltam az antennáját is… végül siker koronázta a próbálkozásomat: bejöttek a csatornák. Öt kisérleti csatornát kaptam el, ebből négy analóg volt, egy digitális. Nyilván ez utóbbi volt a legszarabb. Külön pikantéria volt, hogy amint megmozdult valaki a nappaliban, egyből behullámzott a kép. Úgy belegondoltam, mire is lenne jó ez az egész: magas minőségű – azaz magasabb minőségű, mint amilyen a kábelen jön – felvételek készítése a tévé adásokból. Ez volt az a pont, ahol elkezdtem hisztérikusan kacarászni.

Hétfőn azonban csak a Duna televízió nagy felbontású és a Duna Autonómia hagyományos adását érheti el az a pár száz fanatikus, aki már vásárolt mpeg4-es dekódert, mert ugye a mindenki számára ingyen elérhető adáshoz ilyen is kell.

Igen, legalább ez az elégtételem megvan. Elmondhatom, hogy benne voltam abban a párszáz fanatikusban, akik hétfő éjfélkor kíváncsian tekergették a szobaantennájukat, feszülten lesve, milyen magas minőségű hdtv jelet fog majd a szobaantennájuk. Valamikor ez majd történelem lesz.

ps.
Természetesen semmi jel nem jön, pedig már órák óta fut a készülékben a keresés.

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑