Egy kicsit késtem a munkahelyemről. Ugyanis kereket szereltem.
A Ciprus utcánál kereszteztem a körutat, amikor elkezdett a bringa eleje kacsázni, mintha olajra mentem volna. Ez rossz jel. Akkor szokott ilyeneket csinálni, ha puha lesz a gumi, de még nem ereszt le a ráfig. Megnéztem, tényleg.
Egy újabb tanulság. Tegnap az egyik Conti gyanús volt egy kicsit: kihúzott szeleptűnél a preszta szelep enyhén, de hallhatóan eresztett. Gondoltam, semmi gond, úgyis szorosan be lesz csavarozva, ott meg nem számít. Számított. 14 kilométer kellett hozzá, hogy érezhetően puhuljon a gumi. A sunyi gyilkos.
Óvatosan eltekertem az első benzinkútig, Gyors belsőcsere, rossz Conti a kukába – és már ott se voltam.
2008. August 22. Friday at 12:56
Bocs, JoeP – de mostanában ennyit nem vidultam hétköznapi történeteken, mint a TE bringás sztorijaid. :-)))Azt hiszem messze nem lenne ennyi birkatürelem a “re-szereléshez”, mint ami neked van. Mindenesetre nagyon várom a következő epizódot… :-)))
Bye. Neo
2008. August 22. Friday at 14:22
Egyik kedvenc könyvem – A zen és a motorkerékpár ápolás művészete – értekezik arról, hogy fogadjuk örömmel a megfeneklés állapotát, mert az adja meg az esélyt arra, hogy új minőséget találjunk.
Nos, én már valami olyan profi minőségben tudok káromkodni, ahogy korábban nem is képzeltem volna… ;-)
2008. August 23. Saturday at 00:08
Nem gondoltál még arra, hogy esetleg tömör gumira migráljál mielőtt megteremted a hiánygazdaságot bringabelsők piacán? :-)
2008. August 23. Saturday at 10:48
Miért lesz neked jobb, ha a tömörgumik piacán teremtem meg a hiányt? :-)) Azt hiszed, ha már tömör, akkor nem is tudom kidurrantani?
2008. August 24. Sunday at 21:14
Szerintem másodállásban legyél Conti gumi viszonteladó. Anyagilag mindenképp megérné neked :-D