Month: July 2007

A Balaton északi partja felől úszott Balatonszemes felé egy vaddisznó vasárnap a déli órákban, amikor felfigyeltek rá a környéken tartózkodó emberek.

Hú, bakker. Akkor a hétvégi Balaton-átúszásra meg kell borotválkoznom.

Igen, itt van. Rögtön az elején belefutottam egy ránézésre megoldhatatlan problémába. A faház léceit szorosan kellett illesztenem, ha nem akartam, hogy elmásszon a méret. Csakhogy bejött egy olyan léc, amely az egyetlen rossz irányban volt görbe – hosszanti irányban, alul volt benne az ív. Lenyomtam az egyik sarkon, felkunkorodott a másikon. Ha a másikon kalapáltam le, feljött az elsőn. Ha lecsavaroztam mind a két oldalon, akkor felszedte az alatta lévő deszkákat. Nem volt más megoldás, vissza kellett bontanom az egész házat és minden deszkát rögzítenem valahogy. Igenám, de… A képen láthatod, hogy a deszkákat a keresztezési pontban lehet egyedül rögzíteni. Csakhogy ha itt lecsavarozom a második sor deszkáit az első sorhoz, akkor a csavartól nem tudom majd lerögzíteni a harmadik sor deszkáit. Hacsak nincs egy csomó derékszög alakú vasam. Volt.
De nem voltam nyugodt. Mi van akkor, ha a tizedik sorban fogok ki egy ugyanilyen rossz görbületű lécet? Visszabontok a padlóig?
Szerencsére nem került rá sor, a probléma trükkösen oldódott meg – magától. A lécek többsége ugyanis borzasztóan görbe volt. Vetemedett jobbra, balra, spirálisan… rossz volt rájuk nézni. De hamarosan rájöttem, hogy ez az igazi alapanyag: ha ugyanis valahogy mégiscsak sikerült kalapáccsal, nyers izomerővel belegyüszmékelnem a nutot a horonyba, akkor az úgy befeszült ott, hogy jobban tartott, mintha lecsavaroztam volna. Itt-ott azért raktam bele csavart is, de csak éppenhogy.

A fényképek alapján azt mondhatnád, hogy nincs ebben semmi különös, hajigálni kellett befelé a léceket, oszt jól van. Amekkorát tévedsz. Minden léccel meg kellett ismerkedni, birkózni egyet, legyőzni, elvenni a libidóját. Mindezt a tűző napon. Iszonyú pepecs munka volt és még csak azt sem mondhatom, hogy segítséggel könnyebb lett volna. Nem.
De legalább kiderült, mire is jók igazából a literes kiszerelésű horvát sörök.

Nemrég ötlött a szemembe egy plakát, hogy a világ egyetlen olyan cirkusza, amelynek kíváncsi is vagyok a műsorára, Pestre jön. Papp László Sportaréna, október vége.

Oké, itthon irány a net.
Hát, a Google nem hozott értelmes találatot. Szerencsére a sportcsarnok.lap.hu igen. De inkább ne lett volna meg a weblap. Szégyen. Tragédia. Vizsgáljátok meg ti is, mit tud az intézmény weboldala:

• Írnak magukról.
• Írnak a megközelíthetőségükről.
• Van ‘Események’ menüpont, de ha belemész, akkor csak azt látod, milyen tipusú eseményeket szoktak rendezni.
• És van ‘Szolgáltatásaink’, ‘Bérleti feltételek’, ‘Technikai paraméterek’, ‘Reklámfelületek’, ‘Kapcsolat’, ‘Partnereink’ rovat.

Olyan rovat, hogy esetleg az elkövetkező időszakban mi a lófasz rendezvények lesznek az Arénában, olyan rovat speciel nincs.

Ha nem megy egyenes úton, próbáljuk meg a kerülőt. Van a cirkusznak is weblapja, azon belül rá lehet menni a turnéra, ott is van a budapesti helyszín – de jegyet rendelni nem lehet, a szerver éppen megborult.

Marad a telefon és a személyes vonzerő.

Update:
Közben megtaláltam. Ha a bal felső sarokban rákattintasz az emblémára, bejön a nyitólap és azon már látszanak az egyes rendezvények. De hogy ezeknek miért nem lehetett külön menüpontot készíteni – rejtély.

Valamivel több, mint egy hétig itthon leszek. Pont ideje, nagyon el vagyok maradva a házzal.

A biztató kezdet.

És a vele járó felfordulás.

Mielőtt azt kérdeznéd, hogy ‘Na de kedves JoeP, egész nap csak öt darab léc?’… közlöm, hogy azóta le is fúrtam az egészet a betonba egy 15 éves noname fúróval. Csak már rámsötétedett, ezért nem tudtam lefényképezni. Jó hír, hogy a szomszédok jól bírják az esti betonfúrást.

Foglalkoztam a bloggal is. Kidobtam a New Yorker widget-et, mert sokszor hibázott. Beraktam helyette egy flickr okosságot. Jó az, ha nem csak szöveg van egy blogon.

Aztán napközben visszavittem a két hete vásárolt DVD írót, mert olyan volt, mint egy magyar nemes: nem írt, nem olvasott. Utána voltam a T-kábelnél is és átváltottam digitálisra – de a set top box-ot még nem volt időm beszerelni. Viszont holnap istenbizony pezsgőt bontok, mert jubileum van: beszereztük a dohányzóasztalra a hetedik(!) távkapcsolót. És még nincs vége.
Majd visszavittem Nej húsevő napozóágyát a Baumaxba és becseréltem két éjjelilámpára. Meg egy újabb túlélő tipusú grillsütőre.

Things happen.