Napok óta itt motoszkál az agyamban ez a bogár… melyet Lepi tett bele a fülembe ennél az írásnál.

Mázli esetén pedig ezek között akad egy-két alapmű, amit érdemes volt elolvasni, és valóban eligazít.

Egy-két??
Aztán gondoltam, összeszedem azokat a könyveket, melyek a megfelelő időben megfelelő erővel – nagyon – rúgtak seggbe.

Kezdjük a gyerekkorral.

  • Uszpenszkij: Krokodil Klub
    Oké. Sejtem, hogy most kinyílt néhány bicska a zsebekben. De akkor is… ez volt életem első könyve. Hét éves voltam – és maximálisan értékeltem az első könyvet. Abszolút belehelyezkedtem a cselekménybe. Napokig álmodtam róla. Utána többször is újraolvastam. Ideális első köny volt egy magábafordulásra hajlamos gyerek számára – megszerettette velem az olvasást.
  • Cooper: A Nagy Indiánkönyv
    A mi korosztályunkra még az indián romantika volt hatással. Amikor csépeltük egymást a játszótéren, akkor az egyik csapat mindig kovboj volt, a másik meg apacs vagy mohikán. A két nagy indiánoskönyv közül én Cooper ötkötetes regényfolyamát tudtam előbb megszerezni. Nem túlzok: nagyanyám házában lefeküdtem a földre a cserépkályha elé – és reggeltől estig kiolvastam mind az öt kötetet. Voltam talán kilenc éves.
  • Ráth Végh István összes
    Gyerekkorban alapmű. Már jócskán felnőttként egy buliban rendesen összevesztem egy bölcsésszel, aki mindennek lehordta ezeket a könyveket. Szerintem pedig mind a hét könyv tökéletes egy gyerek számára: érdekes, olvasmányos… és észrevétlenül bevezeti azt a kis hátulgombolóst a történelembe. Amellett, hogy tisztázza a fejében a történelmi időszakokat, az eseményeket, párhuzamba téve Európa fontosabb eseményeit, olyan sztorikkal is bőven ellátja, melyektől egyszerűen nem tudja letenni a könyvet. Nálam ezek a könyvek jelentették olvasásban a kenyeret: mindig képes voltam olvasni a hét vastag kötet közül valamelyiket. És mindig olvastam is. (Akkoriban vettem fel azt a szokást, hogy párhuzamosan 4-5 könyvet olvastam egyszerre.)
  • Komjáthy István: Mondák Könyve
    Egy kötetbe összegyűjtve az összes magyar monda. Szépmezők Szárnya… mond ez a név valakinek valamit?

Aztán nézzük most már a felnőttebb válogatást:

  • Boris Vian: Tajtékos Napok
    Ezt a kötetet miattam nem lehetett évekig megszerezni Veszprémben. Új kiadás nem volt, az antikváriumban pedig egyébként is napi vendég voltam – és amint felbukkant egy példány, egyből megvettem, majd odaajándékoztam annak az illetőnek, akivel éppen olyan viszonyban voltam, hogy érdemes volt odaadni neki.
  • Clifford Simak: A város
    Volt egy olyan időszak az életemben, amikor baromira belezúgtam a sci-fibe. Feltételezem, ez a belezúgás ténylegesen életkorfüggő – mindenesetre, ha így van, akkor én pont beletrafáltam. A rengeteg eredeti ötlet szabályszerűen úgy kitágította a gondolkodásomat, mintha rendszeresen belőttem volna magamat. Tulajdonképpen be is lőttem – mindegyik könyv egy-egy injekcióstű volt.
    Ja, és a köny: Simak bácsi mindegyik könyve akkorát üt, mint Tyson. Komolyan. Tudtommal négy könyvet írt, itt most a Várost emeltem ki, mint legismertebbet, de a többi sem rossz.
  • Stanislaw Lem: Kiberiáda; illetve novellák
    Trurl és Klapancius… hihetetlen, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy az összes hozzájuk kapcsolódó történetet öszerendezze egy kötetbe. (Habár nemrégen láttam egy Lem összest, abban talán együtt vannak.)
  • A.C. Clarke: Űrodisszeia sorozat
    Igen, szintén a sci-fi vonulat.
  • Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
    Tulajdonképpen még mindig sci-fi, de én nem szívesen sorolom ide. Mióta sci-fi az, amikor valaki az élet értelmét keresi és messzire szárnyal a fantáziája?
  • Kurt Vonnegut: Börleszk
    Brutálisan ütött a könyv – még az a régi, Réber által illusztrált kötet. Egy szerencsétlen családi nyaralást mentett meg. Én már abban a korban voltam, amikor elvártam, hogy elismerjék, hogy önálló lény vagyok – a szüleim pedig ezt még nem igazán ismerték ezt fel. Ha vacak kedvem volt, lefeküdtem a szőnyegre és mondatról mondatra élveztem végig a könyvet, elfelejtve mindent, csak idiótán vigyorogva.
  • Kurt Vonnegut: Macskabölcső
    Ugyanaz, mint az előbb. Ugyanakkorát ütött, ugyanúgy Réber László, ugyanúgy katarzis.
  • Vladimir Paral: Kisértések A-tól Zettig
    Egy borzalmasan megírt remek könyv. Hogy is mondjam.. a témában sokkal több volt, mint amennyit Paral kihozott belőle… de az aktív olvasó ilyesmin nem akad fenn.
    Alapvetően egy nagyon fontos erkölcsi megfontolásról szól: mikortól vagyunk kurvák?

    Egy férfi odamegy egy nőhöz.
    – Asszonyom, tízmillió forintért lefeküdne velem?
    – Hát… tulajdonképpen igen.
    – És tíz forintért?
    – Hogy merészeli! Minek néz maga engem!
    – Az, hogy maga micsoda, azt már tudjuk. Most már csak az árfolyamon vitatkozunk.

    Tehát néhány embert megkeresnek és pont azt kínálják nekik, amire vágynak: pénzt, hatalmat, előrelépést, lehetőségeket. Cserébe alig kérnek valamit. Tegyenek a nevük elé egy ‘ag’ szócskát. Meg ilyenek. Semmi, azokért az előnyökért, amiket cserébe kaptak az illetők. Csakhogy azáltal, hogy beáldozták a nevüket, beáldoztak egy darabot magukból is. A többi ajánlat is pont ilyen volt, egyre többet kérve az emberektől, egyre inkább arra kényszerítve őket, hogy feladjanak eredeti magukból mindent – egyre kevesebb értékért, melyeket ők, belecsavarodva a spirálba, egyre többnek tartottak.
    Sajnos a könyvbe bekerült a klasszikus ‘vörös farok’, a vége heppiend lett – én gátlástalanul felülírtam ezt a saját verziómban és az összes főhős megérdemelten elbukott.

  • Heinlein: Angyali üdvözlet
    Csak ismételni tudom magam: ez is egy rosszul megírt nagyon jó könyv. Annyi a különbség, hogy itt a történet kerek, de a stílus… borzalmas. Viszont vallás, emberneklevés témában nagyon ott van.
  • Lawrence Durell: Alexandriai Négyes
    Tulajdonképpen semmi izgalmas: Alexandriában történt valami, emberhalál lett a vége. Aztán az érintett négy személy elmondja, hogy mi is történt szerintük. Mindenki meg van győződve arról, hogy a tiszta igazságot mondta. Mindegyik történet teljesen más.
    Ennyit az objektív igazságról.
  • Gerard Durell: Családom és egyéb állatfajták
    Letehetetlen.
  • Gerard Durell: Madarak, vadak, rokonok
    Ez meg a folytatása.
  • Tolkien: A gyűrűk ura
    Ezt most kicsit gáz felvenni a nagy könyvek közé… de mentségemre szolgáljon, hogy az én életembe ez a könyv 1981-ben lépett be. FEB táborba mentem Miskolcra. (Egyhetes nyári felvételi előkészítő tanfolyam, középiskola harmadik-negyedik között.) Szüleimtől 120 forintot kaptam az egy hétre. Ez rettenetesen nagy összeg volt, akkoriban a havi zsebpénzem volt 150 forint.
    Első nap lementem a menzára ebédelni – és a menza mellett megláttam egy könyvesboltot. Bementem, körbenéztem – és megláttam ezt a háromkötetes könyvet. Pont 120 forintért. Mi az, hogy megszólított? Hívott, ordított. Persze, hogy megvettem, aztán egy hétig nem igazán ettem. de nem is hiányzott. Bőven megérte.
    Az, hogy most már a csapból is Frodó folyik, az leginkább elkeserít. De ettől még az élményeimet nem tudják elvenni.
  • Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
    Mit mondjak, hatalmas könyv. Bár csak én tudnék ilyen széles látókörrel egybemosni életet, hitet, gondolkodást, mint ahogyan Rushdie-nak sikerült.
  • Robert Merle: A sziget
    Egy könyv arról, hogyan mehet tönkre egy demokrácia, ha az elején nekiállnak hatalomszerzésből feszegetni a határait. Aktuális? Naná.
  • William Golding: Legyek ura
    Kicsit rímel az előzőre: hogyan rendezkednek be felügyelet nélküli gyerekek egy szigeten.
    Egyszer olvastam el… többször nem volt hozzá kedvem.
  • Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány
    Időben megkaptam a figyelmeztetést: ‘Tegyél magad elé egy papírlapot és azon vezesd, hogy ki kicsoda, mert a végén belezavarodsz’. Így is volt, a fonal végigvezetett a könyvön. Kellett.
  • Salvador Dali: Millet Angélusának tragikus mítosza
    Nehéz erről a könyvről nyilatkoznom. Egy őrült zseni elemez ki egy képet. Iszonyúan. Itt érzi meg az ember, hogy egy festőzseni mennyire más síkon gondolkodik. Ránéz egy képre – és az nyomasztja. Majd erőt, energiát nem sajnálva megkeresi, miért is nyomasztja a kép – és olyan dolgokat tud meg magáról és a képről, melyekre csak annyit lehet kívülállóként mondani, hogy ‘a-hem’.
    Magának a könyvnek is története van. Én akkoriban éppen útkereső fázisban voltam, az egyetemet otthagytam az egyetemi munkásszálló (Tudósotthon) kedvéért. Itt jöttem össze egy oktatómmal. Nőből állt a szerencsétlen, de csak szellemi viszonyról volt szó. Ő csinálta meg, hogy amikor megtudta, hogy a fenti könyv megjelenik, Veszprém összes könyvesboltját – beleértve az utcai bódékat is – felkereste és elrakatott egy példányt magának. Így sikerült levadásznia a Veszprémbe küldött 1, azaz egy darab példányt.
  • Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio – Díszgyász – Harlekin milliói
    Kicsit szeszélyes voltam, hogy ezt a trilógiát ragadtam ki Hrabal életművéből. Hidd el, legalább ennyire jó a többi könyve is.
  • Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség
    Egy jezsuita atya, aki mellesleg paleontológus is. Megvan? Dinoszaurusz csontok vs. intelligens teremtés. A fazon viszi a lécet, sikerül egy olyan elképzelést kihozni a jelenségekből, melyet én is maximálisan el tudok fogadni. Bármilyen furcsa, de némi morgás után ugyan, de az egyház sem rúgta ki. De nem is szeretik, lásd esperes úr.
  • Robert Pirsig: A zen és a motorkerékpárápolás művészete
    Egy időben azt mondtam, hogy ez a biblia. Ezt kell elolvasnia mindenkinek, aki valami gondolkodási rendszert akar kiépíteni a fejében. Most már nem vagyok ennyire kizárólagos… de ezt a könyvet feltétlenül olvasd el. Többször.
  • Jung: Lélektani Típusok
    Vacak 80 oldalas füzet. Amikor 1987-ben szakmai gyakorlatra mentünk az NDK-ba, a három hét alatt mindenki kiolvasta mindenki más könyvét. Én ellenben nem tudtam kivégezni ezt a vacak kis füzetet, pedig megtettem mindent: a szivarmániám miatt a pincébe leüldözve, a lépcsőn ülve olvasgattam ezt a könyvet, tengeri hajón a szűk folyosón… mindenhol olvastam, ahol volt egy szabad percem. De a lassú olvasás meghozta gyümölcsét, köszönöm szépen, fogtam az üzenetet.
    Olyannyira, hogy a fenti három könyv érdekes módon olvadt össze a tudatomban. Az úrkúti házunkban álltam neki radiátorokat festeni: baromi hosszú radiátorok, reménytelen, unalmas munka. És egyszer csak beindult az agyam, rájöttem, hogy a fenti három könyv ugyanarról szól, csak máshonnan megközelítve a témát. Egy nagyon hosszú gondolatfolyam során összeolvasztottam a három könyvet, miközben a kezem motorikusan kente a radiátorbordákat. Napokon keresztül. Azt hiszem, kelkáposztafőzeléket ettem, egy héten keresztül. De nem érdekelt – a szellemi kaland ritka izgalmakat hozott.
  • Douglas Adams: Galaxis útikalauz sorozat
    Ugye, a világ egyetlen ötkötetes trilógiája. Szórakoztató – és elgondolkodtató. Ha író lennék, ilyesmiket szeretnék írni.
  • Terry Pratchett összes Discworld kötete, angolul
    Vagy ilyeneket. Pratchett univerzuma, az író bölcsessége… páratlan. Sajnálatosan, mindez a magyar fordításban khmm… nem igazán jön át. Hidd el nekem, már csak ezért a negyven könyvért is érdemes megtanulni angolul.
  • Márai teljes Napló sorozata, beleértve a kint megjelentetteket is
    Megint nem tudok mást mondani, kötelező. Ember akarsz lenni? A gondolkodó fajtából? Tudni akarod, mi az, hogy emberi méltóság, minden körülmények között? Tessék elolvasni a naplókat. Van vagy sok: egyrészt kiadták magyarul a kiherélt verziót, melyre válaszlépésként a Vörösvári kiadó Kanadában kiadta mindazt, amit kihagytak. Nem kicsit pikáns, hogy a kihagyott részekből álló napló vastagabb, mint a hazánkban megjelent. Kicsit kellemetlen összeolvasni a kettőt… de mintha láttam volna a könyvesboltban olyan verziót, mely a kettőt fésüli össze.
  • Márai füveskönyv
    Egy ihletett állapotban írott könyv. Elolvasod – és minta baltával faragnák meg jégtömbbe fagyott jellemedet.
  • Weöres Sándor: A teljesség felé
    Elérkeztünk a keleti misztikához, idehaza. Nehéz olvasmány, nem is ajánlom, hogy csak úgy nekiugorjál, mint a Népsportnak. Nálam ez a könyv hever az éjjeliszekrényemen, 1 versrészlet/este sebességgel olvasgatom. Olyan, mint a lembas a Gyűrűk Urá-ban, időnlént egy-egy csepp elég belőle, hogy hosszú ideig elgondolkodjál.
  • Faludy: Test és lélek
    Korábban pedig ez a kötet hevert az éjjeliszekrényemen. Faludy rengeteg verset fordított a világirodalomból: ez a vaskos kötet a kedvenceit tartalmazza ebből a körből. Igazából én nagyon szeretném Faludy költészetét, de a témája – immár – taszít. Ez az egész tetves huszadik század a ‘ki kommunista, ki nyilas’, ‘kit miért ölünk meg, kit miért alázunk meg’ gondolatkörrel… taszít. Tudom, hogy volt… de nem akarok benne vájkálni.
    Ezzel szemben a világirodalomban lubickolni Faludy kalauzolásával, megismerni, hogy a népek hogyan élik meg a szerelmet… ez igen. Erről szól az antológia.
  • Mrozek: Zuhanás közben
    Az írónak azóta megjelent egy bővebb válogatása (4 kötet), plusz elérhető már a drámáinak gyűjteményes kiadása is… de engem a fogékony időszakban a fenti könyv talált el. Mit mondjak… ugyanolyan tudattágító hatása volt, mint a sci-fi könyveknek.
  • Joseph Heller: A 22-es csapdája
    Nocsak, az első kötelező irodalom. Nincs mit írnom róla, ismeritek nyilván.
  • Tamási Áron: Ábel
    Olyan időszakban talált meg, amikor minden szanaszét volt körülöttem,. Márpedig ez a könyv fenyőszagot és rendezettséget hozott az életembe. Elolvastam később is, jót szórakoztam rajta – de ugyanazt a helyrekattintást sohasem éreztem újra.
  • Shakespeare: Hamlet
    Elolvastam a szerző összes drámáját, versét. Félelmetesen ismerte az embereket. De két drámája ütött meg úgy, hogy csak nehezen tudtam felállni a földről. Ez az egyik.
  • Shakespeare: III Richard
    Na, ez meg a másik.
  • Bacsó Péter: Tanú
    Feltételezem, közületek nem túl sok embernek adatott meg, hogy élt valahogy, gondolkodott valahogy – aztán hirtelen közölték vele, hogy minden máshogy van. Ma már csak egy furcsa korszak dokumentuma – akkor egy nagyon fontos gondolatébresztő könyv volt.
  • Hofstadter: Esher, Gödel, Bach
    Most csaltam egy kicsit. Ezen a könyvön még nem tudtam átrágni magam – de már az első száz oldal is adott annyit, amennyiért ezt a könyvet fel kell venni a listára. És még hátravan 650 oldal.
  • Walter E. Kugemann: Tanuljunk meg tanulni
    Ha eddig nem tudtad, miért nem tudsz tanulni, ez a te könyved.
  • Pratkanis-Aronson: A rábeszélőgép
    Én ezt tenném meg kötelező irodalommá minden iskolában. El se tudom képzelni, hogyan élhetnek emberek, akik nem olvasták – mit olvasták! – nem sajátították el mindazt, ami ebben a könyvben van. Zavaros világunkban olyan ez a könyv, mint az oxigén.
  • Aronson: Társas lény
    Ez se rossz, de nem annyira közvetlen, nem annyira gyakorlatias, mint az előző kötet. De ha tudni akarjuk, miért is viselkedünk úgy, ahogy éppen… akkor segít.
  • Mérő László: Mindenki másképp egyforma
    Hja. Ha nincs kedved az emberi gondolkodással foglakozó irgalmatlan nagy kupac könyvön átrágnod magad, akkor olvasd le ezt a remek stílusú, értő összefoglalást.
  • Mérő László: Észjárások
    Dettó.
  • Eric Berne: Emberi játszmák
    Most nem részletezném, milyen élethelyzet vitt rá, hogy átrágjam magam Berne tranzakcionális pszichológiáján. Legyen elég, hogy segített. Nem csak a szituáció kezelésében, hanem általánosabban is. Hiszen nincs olyan túl sok megközelítése az emberi viselkedésnek… de Berne elmélete üde újdonság volt számomra.
  • Szentgyörgyi József: Nagy Paulóskönyv
    Már látom a zavart guglizást az olvasók között: hát ez meg mi a csoda lehet? Egy méltatlanul elfeledett könyvről van szó, egy rendkivüli humorral megírt lexikonról. Ha bármikor rossz a kedvem, akárhol felcsaphatom – és már jön is a váratlan gyomros.
  • Dévényi Tibor: De hová tűnt Artúr?
    Na, kezdhettek megint guglizni. Nem, ez nem az a Dévényi Tibor. Ez egy fenomenális humorral megírt helyzetjelentés a nyolcvanas évekből. Elméletileg sci-fi lenne… de ne dőlj be.
  • Scott Adams: A Dilbert-elv
    Scott Adams-től mindent. Nem hülyéskedek.
  • Scott Adams: Dogbert szigorúan titkos vezetői kézikönyve
    Igen, ezt is.
  • C. Northcote Parkinson: Parkinson törvénye
    Habár a Dilbert-elv (Peter-elv) fényében kicsit már ódivatú, de azért még elég ütős elemzésekből áll.
  • Lao Ce: Tao Te King
    Hát, igen.
  • Biblia
    Most meglepődtél? Hogyan akarsz megismerni más gondolkodásmódot, ha nem ismered azt a könyvet, amely a környezeted gondolkodásmódját a leginkább meghatározta az utóbbi durván ezer évben?