Sárgarépa

Most elmélkedhetnék, milyen furcsa dolgok vannak, de megtanultam, hogy a nyelv annyira szervesen, időnként véletlenszerűen fejlődő valami, hogy nincs értelme meglepődni a furcsaságain.
Legutóbb az Index horvát topikjában került elő, hogy ‘némá, mi lehet az a horvát szó, hogy sargarepe?’. Bizony, az.
Méghozzá nem csak horvát nyelven, hanem az alábbi linkek szerint szerbül és “crnagoraiul” is:

Nyilván teljesen hétköznapi dolog, hogy egymás mellett élő, közös múlttal is rendelkező népek szavai keverednek egymással. Rengeteg példa van rá a mi nyelvünkben is, hogy szláv, török, német jövevényszavak épültek be a köznyelvbe.
Na de pont a sárgarépa?
Ez egy viszonylag alapélelmiszer. Viszonylag sűrűn használt szó. És a ‘sárgarépa’ hangalak nem lehet túl egyszerű egy idegen nyelvű embernek – nem lehet annyira egyszerű, hogy saját név helyett átveszi az idegen nevet. Különösen, ha nem tudja, hogy itt tulajdonképpen összetett szóról van szó.
Ez olyan lenne, mintha mi a ‘fagyi’ szó helyett a ‘zmirzlina’ szót honosítottuk volna meg.

ps: Azért nem ilyen egyszerű az élet. A horvátok használnak egy másik szót is a sárgarépára: mrkva. Mondjuk, nem lepődnék meg, ha ennek meg a murokhoz lenne köze. :-)