Újabb dilemma

Nagylányom egy papírlapot tett le elém, hogy olvassam el és ha gondolom, írjam alá. Egyik osztálytársának édesanyja – több szülő nevében – írt egy petíciót az iskola igazgatónőjének. Arról van szó, hogy van egy magyartanárnő, aki beteges kisgyereke miatt rengeteget hiányzik. Ez a folyamat lassan két éve tart – ez alatt az idő alatt legjobb esetben is csak gyenge helyettesítés fordult elő, de nem volt ritka az se, hogy a helyettesítő tanár kicsapta a kölyköket az udvarra, oszt jól van. A petícióban a szülőtársak kérték, hogy nevezzenek ki más magyartanárt az osztályhoz.
Én voltam a legjobban felháborodva anno, amikor Veszprém környékén Nejt sehová sem vették fel, amint megtudták, hogy két kisgyereke van otthon. Márpedig ha akkor harcosan csapkodtam az asztalt, akkor most sem illenék reklamálnom. Másfelől, a magyar nyelvtan/irodalom meglehetősen fontos: érettségi tantárgy, felvételi tantárgy. Mindkettő itt lesz a nyakunkon két év múlva.

Te mit csinálnál?

(Megsúgom, már döntöttem. Csak kíváncsi vagyok, mások véleményére is.)

18 thoughts on “Újabb dilemma

  1. A leányzó szempontjából a tanárváltás a kifizetődő (elméletileg). Emberi szempontokat nézve, ha egy szülő akinek beteg a gyermeke és elveszti az állását, ki tudja milyen sorsra jut… Másrészt az érettségire önállóan is fel lehet készülni. :)
    Én, nem írnám alá. (bár még gyermekem sincs)

  2. Én aláírnám. A tanárnő hiányzásaira mondaná a művelt amerikai :), hogy “it’s not my problem”. Oldja meg az iskola, az ő feladata, a lányodnak és az osztálytársainak a lehetőségekhez képest pedig igyekezzenek korrekt oktatást nyújtani.

    Persze ezzel együtt nem kívánom azt, hogy a tanárnőt kirúgják, hanem át lehet rakni olyan pozícióba, ahol a több hiányzás nem jár a diákokra nézve ilyen kellemetlen következményekkel (pl. napköziztetni).

  3. Húhh nagyon nehéz kérdés!
    Gratulálok, hogy ilyen következetes vagy, magaddal szemben is!
    Szerintem egy átlag polgár nem sokat gondolkodna ezen, aláírná.
    Én, ezt a petíciót inkább arra hegyezném ki,hogy:
    1. a most hiányzó tanárnőt ne rúgják ki – már ha egyébbként jó tanárról van szó, akivel mindenki meg van elégedve!
    2. Igazából a lényeg szerintem a megfelelő helyettesítésen van, amiért pedig az iskola a felelős.Tehát a petícióban az iskolát arra kötelezném, hogy megfelelő oktatási színvonalat biztosítson a tanulóknak és csak olyan helyettesítő tanárt fogadtok el aki ennek megfelel.
    Persze, ez egy baromi nehéz harc lenne a szülökkel megértetni…..sajnos, pedig bárki kerülhet ilyen szituba,…. lásd magad.

    Szerintem ez is egy tipikus esete annak, mikor a különbző társadalmi csoportokat egymásra haragítják, holott egész máshol van a hiba, itt pl. az iskola vezetésén. Szegény tanárnak semmi köze ahoz, hogy a helyettesítők sz@rt sem érnek.
    Nem írnám alá ilyen formában.
    Kicsit hosszú voltam, bocs!
    Üdv

  4. szia!

    eddig csak olvastalak, foleg mielott Korculara mentunk, de most ajanlom, hogy ha nem ismerned, akkor olvasd el az iskola.freeblog.hu-t, a tanarno oldala. ha nekem ilyen tanarom lett volna magyaroran, kezet csokoltam volna neki…

  5. Szerintem kicsit osszemossatok itt tobben a dolgokat. Van az, hogy
    1, a gyerek tudjon tanulni es _ne_ kelljen potolnia a tanar hianyzasa miatt, nem azert jar iskolaba. Ez nem vitas.
    2, van a hulye iskola, aki nem vette figyelembe a tanar kereset, azaz nem olyan osztalyt adott.
    3, van a tanar problemaja, hogy nincs nagyi, de a blogjabol kiderul, hogy van anyos (az nem nagyija a gyereknek…?).

    Btw nem tudom mit tennek, reszemrol leginkabb nem irnam ala, viszont az iskolanak jeleznem – es erre kernem a tobbi szulot is – hogy a helyettesitesek minosege nem megfelelo es ezen valtoztassanak.

  6. Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.

    Nagyjából az történt, amit sejtettem: igazából nincs egyértelmű döntés a szituációban.
    Valahol mindenkinek igaza van. Igaza van a tanárnőnek, aki a lehetőségeihez képest megtesz mindent. Igaza van a szülőnek, aki túlaggódja a dolgot, mert a gyerek az egy olyan entitás, akiért túl szoktuk aggódni magunkat. És valahol igaza van az iskolának is, nem biztos, hogy van mozgástere komolyabb helyettesítés szervezésére. (Most jöttem a fiam szülői értekezletéről. Magyarország negyedik/ötödik legjobb középiskolája könyörög, hogy az osztálypénzen és egyéb pénzeken kívül ha esetleg a szülők tudnának adni pár ezer forintot, akkor meg tudnák pucolni az ablakot.)

    Akkor végül elmondom, hogyan döntöttünk. Egy kicsit szenyó voltam, ugyanis kihagytam egy fontos, döntő információt. Megkérdeztük ugyanis a gyereket, hogy ő hogyan gondolja. Azt mondta, hogy speciel kedveli a tanárnőt, szereti az óráit. Erre Nej azt mondta, hogy neki ez elég, akkor ő bevállalja otthon a többlettanulást a gyerekkel, ha szükség lesz rá. Innentől inkább nem írtuk alá.

    Eszti, külön köszönet a linkért. Nem ismertem a blogot.

  7. Bár nekem még csak a napokban fog szuletni a kisfiam, simán aláírnám.
    Saját tapasztalatokból kiindulva a gyerek érdekei sokkal fontosabbaknak tünnek az egyéb okoknál.

    Ha a feleségem magyar tanárként otthon tétlenkedne, megpróbálnám valahogy elintézni a dolgokat.

  8. Hamurabi, bocsi de nem egészen értem, mit akarsz itt mondani.
    1. A tanár is ember, saját gyerekkel. Saját gyerek érdekeivel.
    2. Otthon senki sem tanár, bár a problémákat hazaviszik, ha akarják, ha nem.
    3. Szerintem egy feleség sem “tétlenkedik”, főként, ha gyerek is van a háznál.
    Én biztosan nem írnám alá.

  9. Kicsi a világ. Nagyon.
    Csak néhány hozzáfűzést szeretnék tenni.
    1.AMikor gyesről visszamentem, akkor pont azért kértem hatévfolyamos osztályokat, mert tudtam, hoyg sokat fogok hiányozni, és ebben a képzési formában sok atrtalék idő van, van idő bepótolni. Hozzáteszem nem vagyok lemaradva az anyaggal, más osztályokban is essig szoktak eljutni.
    2.A helyettesítésre semmiféle befolyásom nincs, az az iskola feladata.
    3.Emailben gyakorta eljuttattam a feladatokat a gyerekekhez.
    4.Al, nem olvastál pontosan, soha nem írtam, hoyg nincs nagyi, hanem csak azt, hogy nincs bármikor korlátlanul bevethető nagyi. A blogból kiderülhet, hoyg nem huszonéves szülő vagyok, ergo a hozzámtartozó nagyi is idős, ráadásul vidéken lakik, és miután a családban senkinek nincs autója, ezért nem tudom a szállítását megoldni.
    5. kecupp egyetértek veled.

  10. Eszti: Igen, tetszik.
    Van tanár ismerősöm, szoktunk beszélgetni, a felvetett problémák ismerősek – de a blogolás más. Ott az ember nem szűk baráti körben mondja el a véleményét, hanem kiáll vele a világ elé, vállalja, hogy belekötnek, vállalja, hogy megvédi a véleményét, neadjisten megváltoztatja, ha meggyőzik… vállalja, hogy ignorálja az internet megszokott névtelen mocskolódóit – és vállalja, hogy nem lebeg túl sokáig a levegőben, ha ismeretlenek szembedícsérik.
    Én a civil szféra fontos erősödésének tartom, hogy az élet egyre több rétegéből kapcsolódnak be jó tollú emberek megosztani a többiekkel örömeiket, gondjaikat. Nekem meg külön pikantéria, hogy egy közeli, érző, mégis arctalan személy véleményeit olvasom olyan dolgokról, melyeket más oldalról én is átélek.

    Mindent összevéve, le a kalappal gyuzsu előtt, örülök, hogy blogol.

  11. Majdnem szakmabéliként – ötödév, tanárszak, nem akarok tanítani – az világos, hogy a nagyágyúval, petícióval, aláírást gyűjtő szülőkkel nem jönnék elő így első körben. Nem próbálták meg az elégedetlen szülők – nevezzük nevén a gyereket, a “főanyukák” – valahogy informálisabban jelezni, hogy a jelen megoldást nem tartják jónak?

  12. Én, mint “segédapuka” :) nem vagyok annyira képben. (Olyan a munkamegosztásunk, hogy a lányunkkal Nej foglalkozik, én a fiunkra specializálódtam.)
    Annyi rémlik, hogy néhány szülő már elég régóta feszegeti szóban a problémát, tudtommal szülői értekezleten is felvetették. Gondolom, nem voltak elégedettek a válasszal.

  13. Kelt, szülőin valóban előkerült, nyilván a a válasz nem volt elég. Engem személyesen nem keresett meg egyik szülő sem, hoyg megbeszélje velem a problémákat, pedig a kifejezetten elérhető fajta tanár vagyok, emailcím, sulitelefon, msn, iwiw.
    A probléma gyökere sokkal mélyebb a hiányzásoknál. A hatévfolyamos képzés irodalomanyaga nagyon más, mint amit általánosban ill. a saját gimis élményeikben szülők többsége megszokott. Nem irodalomtörténetet oktatunk ugyanis, hanem kompetenciákat fejlesztünk. Ilyen témáink voltak, mint “beavatás” , vagy “kicsik és nagyok”. Az olvasmányaink nagy része sem a klasszikusokból kerül ki, hanem mai ifjúsági regények, szövegek is helyet kapnak.Kevés kifejezetten megtanulnivaló elméleti anyag volt, sokat beszélgettünk órákon, akár látszólag oda nem illő témákról is. (és persze írtak nagyon sokat, mesét, álmot, naplót) Mert azok a beszélgetések is fejlesztik a vitakultúrát, a fogalmazási és érvelési készséget, am lényegkiemelést és egyebeket. én tudom, hoyg mit miért csinálok, és hoyg hova kell eljuttatnom a diákokat. (eddig két újfajta érettségis szezon volt, az alatt kb. 130 főt vizsgáztattam magyarból. Kevesen mondhatják ezt el magukról!)
    Nyáron a szövegértési feladat a turizmusról szólt (irodalom????miről is kell beszéljek órákon?)
    A szóbelin 15 percet kell beszélni összefüggően a tételről.
    Ezeket a dolgokat elmondtam többször is szülőin. Bárkinek szívesen elmagyarázom mindezt sokadszor is, ha megkeres. Ha megkeres.
    Nem magyarázkodni akarok, csak elmagyarázni a szakmai érveimet.

  14. JoeP, így már értem a szituációt.
    Ilyen “néhány szülő” jellegű helyzet volt annó nálunk is, a főanyukák elértek egy kémiatanár cserét, annak ellenére, hogy az osztály szerette az addigi tanárt.

    Gyuzsu, köszi a választ. A szakmai érveidet nem nekem kell magyarázni – kérdéseim lennének, de hihetetlenül offtopikak, úgyhogy max mailben teszem fel, ha van ráérő időd – hatosztályos képzésben végeztem, és anyám révén rálátok a nyolcosztályosra is valamennyire.

    Az a kérdés, hogy hogy lehetne az érveidet kommunikálnia szülők felé. Láttak már egyáltalán új érettségit…?

  15. Kelt, esetleg a tanárnő blogján is megbeszélhetnétek. Nem biztos, hogy csak kettőtöket érdekli a téma.

    Gyuzsu,
    Az olvasmányaink nagy része sem a klasszikusokból kerül ki
    Miért, a ‘Piszkos Fred a kapitány’ már majdnem klasszikus.;)

  16. Joe, sőt az már klasszikus! nálam pl. érettségi tétel is, mint irodalom határterületei,de azért mégis! De volt szülő, aki hiányolta pl. a magyar irodalom klasszikusait, Tamási Áront és másokat! Mondjuk ott más az ok.De azt ne firtassuk…

    Kelt, gyerek át a blogomra,ott nem offtopik. Valóban sokakat érintő téma lenne! Fórum is van linkelve, vagy a kommentben is akár.
    http:://www.iskola.freeblog.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *