Nagylányom egy papírlapot tett le elém, hogy olvassam el és ha gondolom, írjam alá. Egyik osztálytársának édesanyja – több szülő nevében – írt egy petíciót az iskola igazgatónőjének. Arról van szó, hogy van egy magyartanárnő, aki beteges kisgyereke miatt rengeteget hiányzik. Ez a folyamat lassan két éve tart – ez alatt az idő alatt legjobb esetben is csak gyenge helyettesítés fordult elő, de nem volt ritka az se, hogy a helyettesítő tanár kicsapta a kölyköket az udvarra, oszt jól van. A petícióban a szülőtársak kérték, hogy nevezzenek ki más magyartanárt az osztályhoz.
Én voltam a legjobban felháborodva anno, amikor Veszprém környékén Nejt sehová sem vették fel, amint megtudták, hogy két kisgyereke van otthon. Márpedig ha akkor harcosan csapkodtam az asztalt, akkor most sem illenék reklamálnom. Másfelől, a magyar nyelvtan/irodalom meglehetősen fontos: érettségi tantárgy, felvételi tantárgy. Mindkettő itt lesz a nyakunkon két év múlva.

Te mit csinálnál?

(Megsúgom, már döntöttem. Csak kíváncsi vagyok, mások véleményére is.)