Buzz Aldrin

Nagyon sokáig nem volt kedvem blogot írni. Egyrészt lassan már a szomszéd lánya is blogol és ekkora zajban halkan kommentezni meglehetősen bátor vállalkozás.
Másrészt négy és fél évig vittem a Világökörség nevű karikatúramagazint – mely inkább blog volt, mint magazin, de 99-ban hol volt még ez a szó? – és nagyon elegem lett a rendszeres publikálási kényszerből: amikor a dátum kényszerített megjelenésre és nem a mondanivaló.
Harmadrészt meg van nekem naplóm, abba lehet bátran írkálni, nem fenyegetik az embert retorziók.
Viszont a szünetben történt némi változás: új rajztechnikákat fedeztem fel és újra elkezdtem firkálni. És újra elkezdtek tetszeni a rajzaim.
A Világökörséget nem pörgetem fel, mert ahhoz nincs időm, de ezen a fórumon publikálhatom, ha születik valami érdekes – közte meg kitöltöm a helyet mindenféle motyogással.
Ja, és hogy miért Buzz Aldrin?
Mostanában annyian jönnek ezzel az idióta yuppie maszlaggal, hogy “csak az elsőt jegyzik meg”, “csak elsőnek érdemes lenni”… és mindenhol azt hozzák fel elrettentő példának, hogy ugyan ki emlékszik már arra, ki lépett _másodiknak_ a holdra.
Dafke utánanéztem: Buzz Aldrin.
Éljenek a másodikok… a harmadikok… és mindenki, aki elindult.