Month: February 2005

Az exchange csapat vezetőt keres

Redmondban Exchange geek-et keresnek, bizonyos vezetői/koordinátori/trendérzékelési munkára. Érdemes átfutni az igényelt kvalifikációkat. Meglepően alacsony, már egy közepesnél műveltebb Exchange adminisztrátor is kipipálhatja a listát.
A csapda valószínűleg ebben a fél mondatban van:

Strong communication, critical thinking, documentation, and problem solving skills are required.

Nálunk ez az a mondat, amelyen a pályázók 101 százaléka átsiklik. Persze, hogy megvan. Naná.
Papír nem kell róla, a háer meg úgyse méri.
Tartok tőle, hogy ennél a pályázatnál betűnként fogják letesztelni a jelölt igényelt képességeit.

BTW, érdekes, hogy mennyire mások a felvételizési elképzelések. Joelnek volt egy cikke a gerilla interjúztatásról – szép, érdekes cikk, de a hazai viszonyok között teljesen használhatatlan.
Eddigi négy munkahelyemből kettőre utcáról kerültem be, végigcsinálva közel száz interjút – bátran mondhatom, hogy nálunk sokkal fontosabb, hogy pontosan passzoljál abba a kockába, amelyikbe elképzelték az embert: nyaljál – lehetőleg nagyot – a motivációs levélben, formailag legyenek meg a papírjaid, a beszélgetésen hangozzanak el a kulcsszavak, legyél képes elengedett kézzel végigmondani 10 mondatot angolul a hobbidról (mást úgyse kérdeznek), a cipőd legyen frissen pucolt és igyekezz kibírni azt az egy órát böfögés nélkül. (A korrektség kedvéért megjegyzem, hogy volt ellenkező előjelű tapasztalatom is. Kettő.)
Kíváncsi lennék, mit mondana nálunk egy háer cica, ha megkapna egy flash-ben összedobott szines-zenés önéletrajzot, a fahangú jelölt énekprodukciójával? A Microsoftnál mindenesetre felvették a hapit. Az Office részlegre. :-)
Emlékszem, amikor 2002-ben sorstársakkal beszélgettem, volt akinek visszadobták a pdf-ben beadott cv-jét, hogy küldje újra wordben…

Maródi

Semmi kedvem sincs most vidám dolgokról írni.
Megint volt egy borzalmas éjszakám, nyolc órán keresztül kapartam a falat meg ücsörögtem a zuhany alatt. Valamitől kiújult a nyombélfekélyem és a nyelőcsövem is felmaródott rendesen.
A legszarabb, hogy most durván 1 hónapon keresztül megint olyan szigorú diétát kell tartanom, hogy még az élethez se lesz kedvem. (Tavaly novemberben kaptam a cégemtől jutalmat az MCSE fokozat megszerzéséért: egy kétszemélyes vacsora ticketet akárhová. Azóta nem bírtam elsütni, mert durván kéthavonta beesik egy-egy ilyen este. Elegem van a táplálkozásból.)

Hétvégi rajzok

Újabb hétvége, újabb két rajz. (Ez egy ilyen időszak – sok a határidő.)

Az érdekesség az, hogy az egyik helyen kifejezetten digitális formában kérték a rajzot. Meglepően ritkán fordul elő ilyen – pedig manapság már sokkal praktikusabb lenne.

Nem én voltam!

Istenbizony, nem én voltam az ötletadó.
Múlt hétvégén megemlítettem a fiamnak, hogy felraktam a Gyermekvasút linkjét az oldalára. Meg megszokásból odavetettem, hogy ha bármi tartalmat (képet, szöveget) akar feltenni, akkor szóljon.
Vasárnap odajött, hogy úgy döntött, szeretne naplót vezetni a szolgálatban eltöltött napjairól. Hova gépelje?
“Barátom, neked blogra van szükséged” – vigyorodtam el… és lőn.
Este összedobtam a sablont, most hétvégén pedig közösen megalkottuk az első bejegyzést. (Csak a formázásban segítettem neki, a szöveg megírásában nem. Nem én vagyok vasutas.:-)
Az editor kezelését megtanulta, tehát innentől szabad a pálya.

A kis illegális blogger… Amikor beírtam az adatai közé a születési dátumot, a progi egyből megzakkant: nekiállt hőbörögni, hogy 13 év alatt tilos blogolni.
Hülyék.