Gondolom, nem vagyok egyedül, aki aggódva figyeli a hazai fejleményeket. Részletezni nem akarom, jelenleg egy aspektusra koncentrálnék: mi lesz a megtakarított pénzünkkel? Ez ugye a mai Magyarországon nem kicsi probléma.
Rögtön az elején közlöm, hogy én tipikus ‘buy&hold’ tipusú befektető vagyok. Nem szeretem a szerencsejátékokat, a tőzsdézéstől konkrétan félek és utálom. (Egyszer lettem belekényszerítve, akkor is rögtön pofánvágtak.) Az én kockázattűrő képességem annyit tud, hogy a pénz legyen biztonságos helyen és tartsa az értékét. (Ha hoz valami kicsike reálkamatot, az már maga a boldogság.) Ennek megfelelően a megtakarításunk 80%-a pmáp-ban és emáp-ban van (5:1 arányban), a könnyen mobilizálható 20%-a a Wise-nál, jar-ban.
Viszont az utolsó 1-2 évben már látszott, hogy ez nem lesz jó.
Nos, ez az a játék, amelyből ki akarok szállni. És – figyelembe véve az egyre gátlástalanabb rablóbanda egyre enyvesebb kezét – azt sem bánnám, ha a pénzem olyan helyen lenne, ahová nem érnek el.
Ez viszont azt jelenti, hogy ki kell lépnem a ‘biztonságos’ hazai állampapírok mögül és valami mást keresni. Pedig, ahogy írtam, meglehetősen viszolygok tőle.
Többhetes nyomozás, utánaolvasás, tanulás után kezd összeállni a stratégia.
(Kezd – mert még tart a tanulási folyamat.)
1. Nyitnom kell egy IBKR/EUR számlát.
2. Amint Q1-ben megkapom a kamatokat, a pmák-ból elkezdem átcsorgatni a pénzt az IBKR-be. (Az emáp marad.) Azt addig még ki kell matekoznom, hogy melyik a jobb: közvetlenül az IBKR-be és ott váltani, vagy a Wise-on keresztül. (Az utóbbi kártyás vásárlásnak számít, nem pénzkivételnek, viszont addigra be fog kavarni a tranzakciós adó.)
3. Ahogy van valamennyi pénz az IBKR-ben, akkor keresni valami befektetést. (Valószínűleg maradok az államkötvényeknél, max keresek olyan ETF-et, mely föleg államkötvényekbe fektet. Egyelőre ezzel szemezek, de mint mondtam, a tanulási folyamat még tart. (Igen, látom, hogy tavaly nem volt túl acélos. Valahogy úgy kalkulálok, hogy a pmáp a behazudott inflációval olyan 5-5,5% közötti kamatot fog fizetni (időközben kiderült, hogy 4%-ot), ehhez képest valamivel jobb a fixmáp, de az átváltásnál bukó 1%-kal ugyanott vagyok. Mindent figyelembe véve (biztonság, stabilitás, magyar infláció, árfolyamkockázat), egy 3% körüli eurós lekötés nekem már megfelelne. Az emáp jelenleg 2,8%.) Persze mielőtt vásárolok, még ki kell matekoznom, hogy kell-e tbsz.
Nos, ez mindhárom nagyon kemény feladat. Még az első tűnt a legkönnyebben megugorhatónak. Gondoltam én.
A hosszú bevezetés után elértem végre a sztorihoz.
Annyit tudtam a nyomozásomból, hogy nem egyszerű. Bizonyos feltételeket teljesíteni kell… és nem tréfálnak.
Jó. Vágjunk bele.
Az első néhány űrlap nem volt vészes. Igaz, kérdezték a jövedelmemet, meg a megtakarításaimat, de egyikhez sem kértek igazolást.
Aztán jött a neheze. Mennyi befektetői tapasztalatom van? Nem akartam csalni, gondoltam megadom, hogy 5-6 év államkötvény, de nem is akarok mással foglalkozni. Az utóbbit sikerült jeleznem, volt olyan kérdés, hogy mennyire kockázatos befektetések érdekelnek, amire azt mondtam, hogy semennyire. De a tapasztalatnál nem volt olyan a menüben, hogy államkötvény (state bond), ehhez még a bond (kötvény) állt a legközelebb, így azt választottam.
Nem kellett volna.
Rögtön kaptam egy 12 kérdésből álló tesztet. Angolul, persze. Olyan kérdésekkel, hogy kettő kivételével azt sem értettem, mit kérdeznek. Csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Lefordítottam a deepl-lel, de így sem lett jobb a helyzet. (Utólag belegondolva, logikus. Kínomban azt írtam be, hogy 5-6 éves kötvényes tapasztalatom van, az ugye már profi, így nyilván profiknak szóló kérdéseket kaptam.) Elég rendesen vakartam a fejemet. Most akkor mi lesz? Rögtön az elején megbukik a túlélési stratégiánk? Végül feladtam a becsületességet. Arra a két kérdésre, melyeket értettem, válaszoltam, a többinél meg behívtam a chatgpt-t, hogy gyere haver, segíts. Egy az egyben betoltam neki a kérdéseket és egyenként a lehetséges válaszokat. Hogy vajon melyik a jó. Ez alapján kitöltöttem a tesztet, beküldtem. Visszaküldték. Megbuktam. Menjek a fenébe. Tudat alatt észleltem a nappaliban, hogy emberek járnak körülöttem (vendégek voltak), de én csak néztem meredten kifelé az ablakon. Ilyenkor mi van? A varázsló nem engedett tovább, a folyamat megakadt. A chatgpt meg megbukott. (Nem én. Pontosabban én már abban a pillanatban megbuktam, amikor megláttam a kérdéseket.) Aztán úgy döntöttem, hogy veszteni valóm már nincs, akkor hazudok egy még nagyobbat. A legördülő menüből kiválasztottam, hogy pár éves tapasztalatom van részvénykereskedésben. A valóság persze az, hogy semmilyen tapasztalatom sincs, azóta a régi eset óta kerülöm, mint a tüzet, eszem ágában sincs ilyesmikkel foglalkozni. Nos, mit saccolsz, mi történt? A varázsló közölte, hogy a részvényeket nem teszteli, szó nélkül elhiszi, amit állítottam, mehetünk tovább.
Ekkor esett le másodszor az állam. Most akkor mi van? Ellenőrzünk, vagy csak alibizünk?
Na mindegy, innentől már simán végigmentem. Aztán a végén jött egy meglepő közlés. Azt mondta, hogy oké, létrejött a fiók, tolhatom bele a pénzt, vehetek almát répát mogyorót. De! Ez nem jelenti azt, hogy nekem van IBKR fiókom. Még jön egy elbírálás, hogy az általam megadott adatok alapján képes vagyok-e felelősen kereskedni a bróker felületen. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem, akkor megszüntetik a fiókot, a rajta lévő mindent visszaváltják és visszakapom az addig betolt pénzt. Nem hangzik túl jól, nem is tettem be semmit. Aztán három nap múlva jött az üzenet, hogy oké cowboy, mehet. Megkaptam a fiókot.
Most már csak a stratégiát kell kitalálnom, mire felszabadul a zsé.
Recent Comments