Nos, nagyon szépen alakul a túrafelszerelés. De komolyan. Tulajdonképpen minden rendben van.
Valóban? Ádehogy.

Mire tippelsz?

Oké, olvasni nyilván mindenki tud, a cím meg azért eléggé árulkodó.

Azaz van nekem egy remek decathlonos matracom. Pici, borzasztóan pici, de ennek ellenére teljesen jól működik. Az utóbbi 4-5 évben mindenhová ezt vittem, bevált.
De nem én lennék, ha nem próbáltam volna meg utánajárni: tényleg jó-e ez a matrac, vagy csak a véletlen hozta mindig úgy, hogy jó volt?
Ha hiszed, ha nem, az utóbbi a jó megfejtés.

Az R-érték egy anyag vagy szerkezet hőveszteséggel szembeni hőellenállását mutatja. Minél magasabb az R-érték, annál nagyobb az anyag, vagy a szerkezet hőellenállása. ASTM F3340-18 R szabvány – a hálózsákok EN/ISO minősítéséhez hasonlóan – a derékaljak szigetelőképességének összehasonlítását biztosítja.
Milyen R-érték milyen használathoz való?
R-érték 0 – 1,9: Kizárólag meleg időben (nyáron) használható
R-érték 2 – 3: 2 vagy 3 évszakban használható (tavasz, nyár, ősz)
R-érték 3 – 4: 4 évszakban használható
R-érték 4,5 vagy e fölött: Használható mind a 4 évszakban és extrém körülmények között (gleccseren, sarkvidéken és magas hegycsúcson)

Miért is lett ez most hirtelen fontos? (Nem mintha korábban nem lett volna az.) Azért, mert a quilt alul nem zár. Van a matrac. Alatta meg a föld. Persze ez eléggé álságos, mert a quilt lényege pont az, hogy alul, ahol a test súlya összenyomja a pehely/toll hálózsákot, ott egyébként sincs szigetelés. Magyarán akár überszuper quilted van, akár hiperbrutál hálózsákod, alulról egyik sem szigetel semmit. Csak a matrac.

Itt van ez a tíz perces videó. A pacák azt magyarázza el, hogy milyen hibákat követhetünk el egy téli túrázásnál. Oké, van benne két perc reklám, de a többi nagyon rendben van.

Ugyanazt mondja, mint amit én fentebb. Lehet a tiéd a világ legjobb hálózsákja felülről, de ha nyári matracod van, akkor be fog fagyni a segged. Alulról.

Akkor nézzük, mi is a helyzet. A fentebbi linken láthatod a decathlonos matracnál, hogy az R értéke 1,5. Ez még nyári matracnak is csak közepes. Ezzel akarok én május elejétől október végéig bringatúrázni? (Az esetleges téli gyalogtúrákról már nem is beszélve.) No way.

Mégis, hogyan működhetett eddig? Úgy, hogy tényleg csak nyáron használtam. Ősszel, tavasszal előre foglalt szállásokon aludtam a bringatúrák során. (Ami persze jócskán behatárolta a túrák rugalmasságát.) Jövőre akarok váltani foglalás nélküli kempingekre, végszükségben vadkempingre.

Csakhogy. A melegebb matrac vastagabb anyagot, nagyobb súlyt jelent. Ez fizika.
Mi az, ami képes meghágni a fizika törvényeit? A pénz.
Legalábbis ebben bíztam. Hogy csak idő és elszántság kérdése, de előbb-utóbb ki tudok túrni olyan matracot, amelyiknek szuper magas R értéke van, de legalább annyira picire össze lehet hajtogatni, mint a decathlonos matracot és súlyra sem több.

Na, mit szólsz? A bal oldali a dekás, a jobb oldali az új. Kisebb. Könyebb. Az R értéke 4.2. Az ára… hagyjuk. Egyszer élünk. Meg a mai világban úgysem érdemes takarékoskodni.

Szóval mostanra összeállt a világverő felszerelés. Komolyan, legszívesebben már mennék is világgá. Csak hát… téli cipő nélkül maximum három órát lehet bringázni. (Hogy miért nincs téli cipőm… egyszer majd azt is megírom.) Három óra, az hatvan kilométer, az nem túratáv.
Viszont… esetleg… gyalogtúra? Ha eltűnik ez a torokrák, akkor elgondolkodom rajta.