Ne takaríts meg!

El kell ismernem, furcsa cím ez egy olyan embertől, aki világéletében megtakarításpárti volt és ma is az.
Van benne egy kicsi csúsztatás. Megtakarításon ma azt értjük, ha valaki pénzt rak el akár pénzként, akár valami más eszközként, azért, hogy valamikor majd mind a berakott, mind a termelt értéket pénzként használja.
Ez ma minimum véleményes.

“Sokéves csúcsra ugrott több helyen az infláció, mégis zajlik a pénznyomtatás, a monetáris lazítás és a fiskális stimulusok sorozata. Feszült piac, magas árazottság és befektetési alternatíva hiány jellemzi a tőzsdéket ebben a pillanatban. A pénz olcsó, a részvények drágák (és kockázatosak), a hozamok alacsonyak, az emelkedő infláció viszont egyre erősebben rombolja a megtakarítások vásárlóerejét.”
Alapblog

2008 óta válságból válsága tántorgunk, az államok pedig a tátongó lyukakat jelentős részben a megtakarítók megtakarításaiból finanszírozzák. Mely megtakarítások értelemszerűen olvadnak. Pozitív reálkamatot csak erősen kockázatos eszközökkel lehet elérni és amilyen időket – meg amilyen kormányt – élünk itt Magyarországon, még az állampapír sem biztonságos, miközben a reálkamata a nullához tendál. Márpedig ha belegondolsz, mennyi pénz is kellene a nyugdíjhoz, végképp el fogsz keseredni. Nézzük végig a matekot a mi példánkon. Mondjuk, hogy szeretném, ha nyugdíjasként minimum a minimálbérünk meglegyen. Ez mai áron 170ezer/fő. Tíz év múlva fogalmam sincs, milyen nyugdíjrendszer lesz az országban (már ha lesz még ország), saccra azt tudom mondani, hogy – szintén mai áron – kapunk majd 40-50ezer forint nyugdíjat. Legyen 50. Azaz 120ezer/hó forintot kell mellé félrerakni. Mennyi időre? Apám 83 éves, fizikailag és szellemileg is friss, alaphangon megajánlok magamnak 85 évet. (Bár titokban többre számítok: jó kondiban vagyok, a kellemetlenkedő refluxon kívül más bajom nincs.) Ez annyi, mint 27 év nekem, 31 év Nejnek, azaz 61 év, az annyi mint 732 hónap, szorozva a százhúszezerrel az kábé 88 millió forint. Jelen értékben. Ennyit kellene félreraknunk, úgy, hogy a legjobb esetben is 0% reálkamatra számíthatok, és bőven benne van a pakliban, hogy a jelenlegi képlékeny rendszerben elbukjuk az egészet.
Matekozzunk még egy kicsit. Ez már nem a mi példánk, hanem egy elméleti. Tegyük fel, van egy anyagilag közepesen tudatos, jól kereső család. Van tíz évük a nyugdíjig. Már közben is raktak félre pénzt, van 20 millió forintjuk állampapírban. Havonta meg tudnak spórolni 200ezer forintot. Mi lesz ebből? Tíz év, az 120 hónap, azaz 24 millió forint. Mai értéken lesz összesen 44 millió forintjuk, mert ugye reálkamat, az nincs. Ebből a fenti módon visszaszámolva mai áron 110ezer/hó nyugdíj jön össze. Pedig a család tudatosan gondolkodott, amikor csak lehetett, rakott félre pénzt.
Egyszerűen nem éri meg.
Pontosabban nem így éri meg. Lehet úgy a jövőben gondolkodni, hogy a pillanatnyi pénzköltést nem pénzként fogjuk kivenni a rendszerből.
Hogy milyen formában?
Íme.

Disclaimer: Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, az alábbiak nem mindenkinek szólnak. Nem akarok én senkit sem hergelni. Azoknak írtam, akik úgy érzik, hogy a hivatalos/félhivatalos formákon kívül saját erőből is megéri félrerakni valamennyi pénzt (>50e/hó) az öregkorukra.

  • Egészségbe fektetés
    Ne halogasd tovább. 40 fölött már mindenkinek vannak apró, de kellemetlen problémái. Visszér, aranyér, porc, romló látás, vacakoló prosztata, javításra szoruló fogsor. Nem életveszélyes betegségek, lehet velük élni, ellenben magánorvosnál piszok drágák, a beavatkozástól is félünk, így csak halogatjuk. Nem érdemes. Ahelyett, hogy a távoli, bizonytalan jövőre tennénk félre a pénzt, fektessük be magunkba. Rakjunk rendbe mindent. Minél hamarabb leszünk túl ezeken, annál több időt töltünk jobb életminőségben. Idősebb korban ráadásul már kockázatosabb lesz a generál, arról nem is beszélve, mennyire züllik le folyamatosan az egészségügy.
    Ja igen, ide tartozik a fizikai kondíciónk rendberakása is. Nyilván nem idős korban érdemes belevágni a testépítésbe, de az elhízást valamilyen módon kordában kellene tartani.
  • Szabadidős tevékenységbe fektetés
    Itt jön be ez a pont. Az elhízást úgy tudjuk mérsékelni, ha odafigyelünk arra, hogy mit eszünk (70%), illetve rendszeresen mozgunk (30%). Ezekről rengeteget írtam már, most csak az anyagi oldalát veszem elő. Közhely, de igaz (ez a fordulat is milyen közhely már), hogy az egészséges ételek jóval drágábbak, mint az egészségtelenek. Ha nem a nyugdíjra gyúrsz, akkor a hétköznapokban is meg fogod tudni engedni magadnak az egészségesebb ételeket. De ahol nagyobb szükséged lesz a pénzre, az a mozgás. Még ha van is – vagy volt – kedvenc mozgásformád, nehéz újra rállni, ha valamikor felhagytál vele. Ha csak szeretnél valamit, valami újat, amelyre egykor vágytál, akkor meg még nehezebb. Ilyenkor lehet motiváló erő a sportszerek beszerzése. Szeretnél erdőben kerékpározni? Szerezz be hozzá egy dögös monti bringát. Nem, ne az ötvenezrest. Pár hónapig nem raksz félre pénzt nyugdíjra és tudsz venni egy hatszázezrest is. Nagyon más érzés lesz. Szeretni fogod. Időnként megsimogatod. Sűrűbben fogsz vele kijárni az erdőbe. (Már csak azért is, hogy igazold magad előtt a pénzköltést.) Szerezz be megfelelő ruházatot is. Ne ájulj el, ha meglátod, hogy egy vagány mez 30e forint. Ha tetszik, vedd meg. (Bár már 15e forintért is kaphatók nagyon jók.) Egy ilyen mez egy életre szól, ha beleizzadsz, akkor hideg szappanos vízben ellötybölöd, két óra múlva száraz, mehetsz benne újra. Vegyél szivacsos nadrágot, keménytalpú cipőt, sisakot, kesztyűt. Ne foglalkozz az árral, koncentrálj a minőségre. Ha igazán jó a felszerelésed, imádni fogod használni. Ha ez túl erős, vegyél elektromos rásegítésű kerékpárt.
    De nem csak a kerékpár létezik. Vedd meg álmaid teniszütőjét, kajakját, futócipőjét, bakancsát, horgászfelszerelését, vegyél SUP-ot, nordic botot, akármit, ne foglalkozz az árával. Azzal foglalkozz, hogy mekkora öröm lesz használni. Hogy az élmény utáni vágyakozás fog kihúzni a szabadba.
  • Élményekbe fektetés
    Nem érdemes tagadni, öregszel. Ma még gond nélkül felsétálsz a János-hegyre, öt év múlva már nem biztos. Ma még belefér, hogy egész nap csavarogsz egy idegen városban, pár év múlva már inkább csak üldögélsz egy kávézó teraszán. Nyilván most, amíg még több élményt tudsz begyűjteni, most kell élménydús helyekre járnod. Különben is, ha már megvetted a drága felszerelést, akkor ne sajnáld a pénzt arra, hogy használjad. Ha vettél egy 100e forintos túrabakancsot, akkor irány a helyi hegyek, utána a Tátra vagy az Alpok. Ha vettél egy monti/elektromos bringát és már unod a környékeden lévő hegyeket, erdőket, menjél túrázni. Ha nem akarsz, nem kell sátorban aludni, szinte minden településen lehet már találni valamilyen fedett szállást. Nyilván fel kell szerelni a bringát (táskák, vízálló cuccok), de az egész egy kaland. Egy nagy élmény. Ráadásul ha összeraktál egy minőségi felszerelést, majd megszeretted az ezzel járó túraélményeket, akkor – egyszeri nagyobb beruházás után – hosszú évekre gondoskodtál a kellemes időtöltésedről.

Elismerem, a felsorolás némileg sportcentrikus lett, különösen az utolsó két pont. A vezérfonala az volt, hogy a pénzt inkább fektesd magadba, azért, hogy idősebb korodban egészségesebb legyél, jobb legyen az életminőséged. És tény, nem csak fizikális egészség van, hanem mentális is. Teljesen jó ötlet, ha arra fordítod a felszabaduló pénzed, hogy megtanulsz gitározni, hegedülni, festeni, sakkozni, olaszul, spanyolul, ha belehabarodsz a fényképezésbe, videóvágásba (drága hobbik), ha kiképzed magad gombaszakértőnek, méhésznek, sommeliernek, szakácsnak, vagy sétálós túrákat tartó amatőr idegenvezetőnek. (Nem akarok politizálni, de lehet, hogy a folyékony angoltudás 5-10 év múlva életet menthet.) A lényeg, hogy rajtad áll, mit tartasz fontosnak. Én azt mondom, mind a két oldalra gyúrni kell.

És akkor a végére még egyszer. Félre ne értsd, nem azt akarom mondani, hogy költsd el minden pénzedet. A klasszikus félévnyi tartalék mindenképpen legyen félrerakva. Ugyanúgy legyen valamennyi tartalékod a házzal kapcsolatos munkákra és nem árt, ha van egy rendkívüli esetekre létrehozott tartalékod is. Ha nem csúsztál még ki a korból, legyen életbiztosításod is. Amennyiben van bármilyen kölcsönöd, melynek a kamata magasabb, mint mondjuk az aktuális 3 éves prémium államkötvényé, akkor tutira nyersz vele, ha elkezded valamilyen formában előtörleszteni.

Amiről fentebb írtam, az az egyéni nyugdíjcélú megtakarítás.

Nem, nem akarok írni a különböző nyugdíjpénztárakról. A témát sokkal jobban kibontották már mások. Nekem vannak fenntartásaim.

Az egyéni nyugdíjcélú megtakarítás jelenleg nem éri meg. Ehelyett igyekezzél minél jobb fizikai, illetve mentális állapotban ráfordulni az idősebb éveidre és nyugdíj helyett gondolkozzál alternatív stratégiákban. Mélyebben nem akarok belemenni, én a magam részéről abban bízok, hogy a tudásom, tapasztalatom és nyitottságom miatt idősebb koromban is tudok majd legalább négy órában dolgozni, annyi már elég lesz. Ha meg már szenilis leszek, akkor úgysem fogok tudni magamról. De ez már egy másik téma.

17 Comments

  1. Kimaradt a pszichológus. A mentális egészség egyik legfontosabb ágense, hogy rakd rendbe a múltadat.

  2. Mi a baj az onkentes NyP-kal?

    • Pedig írtam, hogy nem akarok róla beszélni. :) És tényleg nem akarok, még ha ki is alakulna erről valamiféle vita, biztosan nem fogok részt venni benne.
      A legnagyobb bajom egyébként az vele, hogy jelenleg az egyetlen előnyük a magán megtakarításokkal (PMÁK) szemben az adókedvezmény, azt meg akkor veszik el, amikor akarják. Te meg beleragadsz egy 10+ éves, immár nem annyira jó konstrukcióba. Egyszer már átéltem ilyesmit, nem voltam boldog.

      • Csak kiváncsiságbol kérdem az melyik évben volt?

        • Valamikor a 90-es években. Abszolút off, semmi köze a nyugdíjhoz. Beleléptünk egy biztosítással kombinált hosszútávú (18 éves) megtakarításba, ehhez járt adójóváírás is, ez nyilván része volt a döntésnek, csakhogy pár év múlva eltörölték.

  3. Forintból menekülni ezerrel, külföldi számlán részvények, ETF-ek. (Az elmúlt 10 évben az euróhoz 5%-ot gyengült a cseh korona, 13%-ot a zloty, 29%-ot a forint. Van még kérdés?) Az euró önmagában megveri a magyar inflációt, pláne ha befekteted.
    Ne tévesszen meg senkit a magyar valóság, a világ kicsit nagyobb ennél. Érdemes megtakarítani. Csak nem ott, ahol az állam totál eladósodott a lakosság felé, hülye lenne nem elinflálni a saját adósságát.
    Kockázattűrés kérdése, a TBSZ-t esetleg érdemes kihasználni (EURÓBAN!), de a második 30 misit már tuti nem hagynám itthon.
    Ebbe nyugodtan bele lehet számolni a befektetési célú ingatlant is. Egy kiadott lakással + azzal hogy itt élsz, már kimaxoltad az országkockázatot. A többi már kalandorkodás :)

    • Külföldön sincs kolbászból a kerítés. Kamat ott sincs, a részvények meg egyre kockázatosabbak, lásd az írás elején belinkelt cikket. Ingatlankiadással meg foglalkozzon, akinek van rá idegrendszere, nekem nincs. (Ki lehetne még menekülni aranyba, de ahogy hallom, mostanára annak is nagyon elszállt az ára. A bitcoin meg nem az én világom, különösen ilyen körülmények között.)

      • A lakáskiadásra is van szolgáltatás (itthon is), ha nem gond, hogy nem te kapod meg az összes pénzt. Persze ott is vannak buktatók…

        • A fő buktató szerintem az, hogy annyi pénzt elkérnek, amivel már veszteséges a történet.
          Legfeljebb akkor jöhet szóba, ha túl sok pénzed van, nagyon bízol az ingatlanpiacban és megveszed a gyerekednek 10-20 évvel előre az első lakását. Egyébként bukó.
          Pl. aki 2007-2013 között vett az nem csinált hülyeséget :)

          • Még nem láttam olyan szolgáltatást ezen a piacon, ahol az albérlet ilyen esetben nem termel neked bevételt – amit írtál, az nonszensz.
            Inkább arra kell vigyázni, hogy legyen rendes felelősségvállalás a szerződésben, tehát ne csak addig legyenek jó partnerek a tulajdonos felé, amíg nekik is jön a pénz, hanem a problémás esetekkel is tudjanak megküzdeni.

        • Una: persze termel bevételt, csak ha kevesebbet mint egy állampapír, akkor minek? Infláció alatt a bukó az bukó, akkor is ha +3.5%-nak látszik.
          Persze ha már van meglevő ingatlan kiadásra akkor nem kell rohanni eladni.
          De hosszú távon szerintem nincs sok fantázia ebben tulajdonosi oldalról.

    • Az a 29% tíz év alatt annyira azért nem sok. Ha veszel 3%-os államkötvényt, 10 év alatt 34%-ot hoz, ha mindig visszaforgatod. És akkor az eurónál még ott vannak az oda-vissza átváltási költségek.

      • Oda vissza-átváltás költsége akár 0,01% is lehet (NEM elírás), lásd Revolut. De nem akarlak meggyőzni, nyugodtan maradjon forintban aki akar.
        Euróban egy Ray Dalio féle “all weather” portfólió historikusan eddig hozott volna 6-7%-ot (évente).
        Mindenki abban hisz amiben akar, tényleg nem mondom hogy ez a bölcsek köve. Utólag derül ki.
        Ha valaki amúgy 1 érvet is mond arra hogy a következő 10 évben mitől fog erősödni a forint, akkor elgondolkozok.

        • Én sem akarok vitatkozni, különösen olyasmiről nem, amit kifejezetten kerültem az írásban is. (Az egyes befektetési módszerek összehasonlítása, befektetési stratégiák.) Vitatkozzon ezekről az, aki ért hozzá. Én csak ott javítgatok bele, ahol úgy érzem, félrevezető lehet az információ egy olyan olvasónak, aki nincs rendesen képben. Például ez a Revolut 0.01% is ilyen. Ahhoz, hogy nagy tételben is tudjál ilyen áron váltani, ahhoz már a legdrágább csomagot kell megrendelned, aminek azért már van ára. Arról nem is beszélve, hogy nyilván te is találkoztál már azzal, hogy a Revolut időnként szó nélkül letilt számlákat. Ez az ilyen hobbistáknak, mint én, 1-200e forintig nem kardbadőlős tétel, de 20 milliónyi megtakarítást egészen biztosan nem tartanék a Revoluton.

          Más.

          Zsiday Viktor jóslata:
          “Valós céljuk leginkább a forint árfolyamának stabilizálása lehet hosszú évek árfolyamesései után: azt hiszem a 340-350-es sávban látnák legszívesebben, és a kamatokat addig emelik, amíg ez be nem következik.”
          https://alapblog.hu/heti-osszefoglalo-20210809/

          Nem biztos, hogy az MNB is így gondolja, nem biztos, hogy ha így is gondolják, sikerülni is fog nekik, nem biztos, hogy a Köpcös nem pakolja be az aranytartalékot és lép le vele, szóval semmi garancia sincs rá, de ez számomra azt jelenti, hogy valószínűleg nem szándékoznak tovább gyengíteni a forintot, sőt, egy enyhe erősödés sem elképzelhetetlen.

          • 1) Átváltani át lehet napi 1-2 milliót átpörgetve is, folyamatosan átutalva. Nem tiltották le soha a számlámat, évek óta megvan. 10 misinek hány százaléka az a 2500 havidíj? (0,025%). Vagy ott a zen.com, promóciósan ugyanazt tudta hónapokon át mint a Revolut. Ingyen.
            2) 20 év trendnek kicsit jobban hiszek, mint bármely kormányzati majomnak.
            Nem az MNB mondja meg az árfolyamot, hanem a piac. Most sem ők gyengítik, hanem az USA kamatemelés és a saját korábbi évtizedes hitelprogramjuk fogja csapdába őket. Nem tudnak kamatot emelni, hatalmas összeg van kint állami programok által, amiknél fájna az emelés a szavazópolgároknak. Nagyon.
            (A leértékelés és az infláció is fáj, csak azt a hülyék nem veszik észre. Meg az ellen lehet kommunista szabadságharcot hirdetni. lásd építőipari bohóckodás.)

  4. A fő buktató szerintem az, hogy annyi pénzt elkérnek, amivel már veszteséges a történet.
    Legfeljebb akkor jöhet szóba, ha túl sok pénzed van, nagyon bízol az ingatlanpiacban és megveszed a gyerekednek 10-20 évvel előre az első lakását. Egyébként bukó.
    Pl. aki 2007-2013 között vett az nem csinált hülyeséget :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *