Nem szarral gurigáznak

De.

Teljesen kicsinálnak.

Egyébként tök jól elvagyunk a kismacskákkal, nagyon jó ötlet volt befogadni ezt a két örökmozgót. Elképesztő, mi mindent tudnak egymással művelni.

Csak éppen van egy kellemetlen szokásuk, különösen Petinek. Abban az időszakban, amikor éppen nem alszanak, idejük jelentős részét a macskavécében töltik. Ásnak, kaparnak, karmolásszák a múanyag falat. Időnként pedig beállnak és exkavátorként kaparják kifelé a lengőajtón a szmörtyit. Mindegy, hogy szilikon, bentonit, vagy zeolit a bent lévő anyag, minden repül kifelé.
Nyilván a szar is. Melyen később ők is meglepődnek, de tök jó játéknak tartják és szerteszét focizzák a nappaliban.
Ne tudd meg, hogy egy kölyökmacska mennyit szarik. Kettő meg kétszer annyit.
A szemeteskukánk fele kidobott alommal van tele, és most egyáltalán nem túlzok.
Volt olyan nap, hogy egymás után háromszor kellett tízpercenként(!) összesöprögetnem a szétgurigázott szart a nappaliból: a kanapé alól, a szekrények alól és arrébb pakolva az öt bringát, a radiátor alól.
És nem, nem tudom letölteni nekik, hogy ez nem fasza. Hogy ez a leggyorsabb útja annak, hogy ki legyenek dobva télen az udvarra.

Nem messze ülök az alomtól, látom mi folyik. Abban a pillanatban, ahogy kilöknek egy darabot az ajtón, már veszem is le a papucsomat és indul a tomésdzserizés, azaz rohanuk utánok, odavágom a papucsom, majd megint rohanok utánuk, közben leveszem a másik papucsomat, azt is odavágom, majd megint rohanok utánuk, útközben felkapom akármelyik papucsot, odavágom és megint rohanok utánuk.
Nem tudom, minek vélik ezt az egészet, de nem használ.
Kiszórtam néhány marék fényes anyacsavart, hogy focizzanak inkább azzal. Szanaszét gurigázták a nappaliban, mindegyik eltűnt valahol… és visszatértek a szarhoz. Mert abből rengeteg van és folyamatosan újratermelődik.
Kipróbáltunk mindenféle almot. Mindegyiket kitúrták.
Raktam a klotyi aljába nylonzacskót. Ekkor már nem csúszott, nem tudták kilapátolni a naftát. Csakhogy addig küzdöttek odabent az anyaggal, amíg teljesen átforgatták az egészet, a nylonra meg persze nem lehet dolgozni, így elkezdtek a szekrény tövébe pisilni. Ekkor nem sok hiányzott ahhoz, hogy egy-egy jól irányzott 45 fokos rúgással orbitális pályára állítsam őket az udvaron.

Most éppen az van, hogy amint bármelyik akár csak meg is közelíti a klotyit, abbahagyok mindent, odamegyek és szúrós szemmel nézem. Ha azt látom, hogy nem tojik, csak élvezkedik odabent, akkor a papucsommal odavágok a vécé oldalára. Ha tojik, akkor csak nézem. Szigorúan.
Ne tudd meg, milyen, amikor egy tágra nyílt szemű macska néz rád döbbenten, miközben guggolva erőlködik.
Egyelőre működik a dolog. Igaz, azóta se privát, se munkahelyi életem sincs, mert állandóan arra koncentrálok, mikor megy oda valamelyik dög a budihoz, majd lesem, hogyan szarnak, de kitartó vagyok és legfőképpen optimista, bízom benne, hogy már csak pár hónap és végre megértik, hogyan kell viselkedniük.
Vagy repülnek az udvarra.

3 Comments

  1. Te jóval türelmesebb vagy nálam… ;)

  2. És hol vannak a képek? :)

  3. Jó nekik az udvar. Szerintem tudják le kint, amit akarnak és legyen a bónusz az hogy néha bejöhetnek.
    Minden macska hülye.
    A miénk (a szomszédé) csak folyó friss víz átfolyatására képes szaniterből hajlandó vizet inni (WC, csaptelep, mosogató stb.). De azonnal kidobjuk ha megpróbálja.
    Ja meg a kutya táljából, vagy a felmosóvízből. Azokból tőlem ihat.
    A tejet hajlandó bármiből meginni.
    Büdös dög.

Leave a Reply

Your email address will not be published.