Folytatva a tegnapi témát.A konyhai kerámia főzőlap (AEG) nekiállt vacakolni. Nem most, nagyjából már egy éve. Ha kettőnél több lapot kapcsoltunk be, viszonylag magas fokozaton, a főzőlap bevadult, csörgött, csattogott, hibakóddal leállt. Húsz perc után ment minden tovább. Nem különösen zavart, napközben magamra főzök, elég egy lap is, Nej is ritkán használt kettőnél többet.
Igenám, de jön a karácsony. Nálunk ez az ünnep szép lassan átformálódott.
A fadíszítős/jézuskás/ajándékozós ünnepből gasztronómiai ünnep lett. Mindenki a konyhában akarja megmutatni, mire is képes. Márpedig ez egy olyan család, amelyikben mindenki képes. Mindenre.

Még én vagyok a legpasszívabb. Beülök egy üveg borral egy sarokba és várom a kajákat. Azt hiszem, az én hétközbeni ételfantáziáimnak nem ez az igazi terepe.

Nos, ezt már biztosan nem bírta volna ki a főzőlap.

Vizsgáljuk meg.

Nej kihívta az AEG szerelőt. Szétszedte. nem látott semmit. Felkapcsoltuk mind a négy lapot. Csutkára. Nem történt semmi. Ahogy az ilyenkor szokott. Malmoztunk az ujjainkkal. Nézegettük a főzőlapot. Meg a plafont.

– Nos, úgy tűnik, hogy… – kezdett bele a szerelő.

Ebben a pilanatban kezdett zörögni, csattogni a főzőlap, villogni a konyhai világítás.

– Ó, hát ez az! – mutatott fel boldogan a hapsi – Az áramerősség hullámzik!
– Biztos?
– Igen. Látja, hogy a lámpa is villog! Meg egyébként is, vékonyabb vezetékkel kötötték be, mint amilyennel lehetett volna. Mekkora a biztosítékja?
– 25 A.
– Kevés. Minimum 32 kell a 7,1 KW-os tűzhelyhez. Valahol valamelyik toldásnál megolvad a vezeték, attól van a hiba. Hívasson ki egy villanyszerelőt, keresse meg a hibát.
– Oké. Mennyi lesz?
– 15e.

Kihívattuk a villanyszerelőt. Nem volt egyszerű megtalálni, ugye 13 évvel ezelőtt járt nálunk utoljára.

Szétszedte.

– Hát, ez tényleg elég vékony vezeték.
– Maga csinálta.
– Tényleg?
– Tényleg.
– Hmm. Pedig ennyire nem vagyok felelőtlen. Mérjük meg!

Megmértük. Mindketten döbbenten meredtünk a műszerre. A 2,5-es vezeték a 25 amperes biztosítékkal vidáman vitte a maximálisra (7,1 KW) kapcsolt lapot. Pontosabban, ha mind a négy lap teljes krafttal ment, akkor az áramerősség felugrott 28 amperre, de ez csak pár másodperc volt, a főzőlap elektronikája abban a pillanatban ki is kapcsolta az egyik lapot és az érték visszaesett 23-ra. Aztán a készülék ezzel játszott, ki-bekapcsolgatta a lapokat.

– Látja? – mutatta.
– Látom. Vicces.
– Igen.
– Nos, valószínűleg ezért lett ezzel a vezetékkel behúzva. Mert a vastagabb nem fért bele a csőbe, a főzőlap pedig intelligens, elmegy így is.
– Pont ez a baj. Hogy nem megy el.
– Nézzük már meg. Tudjuk reprodukálni a hibát?

Felkapcsoltuk mind a négy lapot. Csutkára. Nem történt semmi. Ahogy az ilyenkor szokott. Malmoztunk az ujjainkkal. Nézegettük a főzőlapot. Meg a plafont.

– Nos, úgy tűnik, hogy… – kezdett bele a szerelő.

Ebben a pilanatban kezdett zörögni, csattogni a főzőlap, villogni a konyhai világítás.

– Itt van! – mutattam fel.
– Érdekes – hümmögött a szerelő.
– Az AEG-es fickó szerint megolvadhatott valahol a vezetékek közti kötés.
– Ha legközelebb találkozik vele, magyarázza el neki, hogy ilyen bivaly fogyasztókat mindig direktben kötünk be. Nincs toldás.
– Tényleg?
– Tényleg. De ettől még megnézzük a vezeték két végét.

Megnéztük. Tökéletes kötés, semmi kilazulás. A műanyagborítás puha, mint a babaposi. Semmi megkeményedés.

– Ez soha nem melegedett túl – közölte a szerelő – Ez a világ legbékésebb vezetékdarabja. Ez biztosan nem csinál ekkora ribilliót.
– Akkor?
– A főzőlap. Nem az áram rángatja a főzőlapot, hanem a főzőlap az áramot.
– Biztos?
– Gondoljon bele. Itt van hat méternyi vezeték. Tökéletesen bekötve a villanyóra-dobozba és tökéletesen bekötve a főzőlapba. Az ellenállása elhanyagolható. Kimértük. Tökéletes. És itt van egy minimum 13 éves, bonyolult elektronika. Melyik fog megbolondulni hamarabb?
– Igaza van. Mennyivel tartozom?
– 15e.

Nyilván ilyen elektronikát már nem lehet kapni sehol. A kereskedésben is azt mondták, hogy jobban járunk, ha veszünk egy új főzőlapot. Az lett. A biztonság kedvéért most egy 6,2 KW-osat vettünk, ne kísértsük a sorsunkat.

– Be tudod kötni? – érdeklődött Nej.
– Hát, amennyit az utóbbi időben szarakodtunk ezekkel, nos, igen.
– Megcsinálod?
– Nem. Tilos.
– Mi van?
– Csak vizsgázott szerelő kötheti be.

Sóhaj. Hívtuk a kedvenc kisgépes/nagygépes szerelőnket.

– Maga vizsgázott szerelő?
– Az, kérem.
– Szuper. Jöjjön.

Vele még elbeszélgettünk szerelés közben a márkaszervízes szerelőkről, na meg a villanyszerelőkről, aztán készen is voltunk.

– Itt kell bekapcsolni – mutatta – Megnyomom ezt a gombot…
– Igen?
– Ööö… várjunk egy kicsit. Lehet, hogy nem ezt, hanem amazt… vagy tán ezt… izé… nincs ennek a készüléknek egy gépkönyve?
– De, van. Hozom.

Nos, mint kiderült, van a készülékben egy gyerekzár. Mint a mellékelt ábra mutatja, elég hatékony.

– A vezeték, illetve a biztosíték jó lesz? – kérdeztem még a végén.
– Tökéletes.
– Köszönöm. Mennyi lesz?
– 13e.

És akkor még egy szavam sem lehet. Különösen a tegnap leírt esethez képest. Akkor 37e forintot fizettem olyan 8e forint anyagár mellé, most viszont a 75e forintos anyagárra csak 43e forint munkadíj rakódott.
Csak tudnám, hogy ilyen viszonyok mellett miért van hiány a mesteremberekben?

PS.
– A régi főzőlappal mit csináljak? – kérdeztem a szerelőt – Nem szívesen dobnám ki, némi korlátozás mellett még használható.
– Adja oda valami karitatív szervezetnek. Vagy tegye fel a Jófogásra, ingyen elvihető árral.
– Az lesz.

Kitettem. A kutyának sem kell. Ingyen sem. Még a lomizóknak sem. Fura.
Kész szerencse, hogy itt van mellettünk egy hulladékcentrum. Várok még egy hetet, aztán beadom szemétnek.