Nej egy kisebb bőröndnyi dobozzal tért haza a boltból.
– Ez az én nutribullet-em! – jelentette be.
– Nitrobullet? – néztem hülyén.
– Zöldségcentrifuga. Már régóta nem találok magamnak jó vacsorát. Aztán kitaláltam: zöldségturmix.
– Egészségedre.

Rögtön össze is dobott egyet.
– Megkóstolod?
Habár a mondat nyelvtanilag kérdőmondat volt, de éreztem benne némi fenyegetést is.
– Persze, boldogan.

Megkóstoltam.
– Milyen?
– Zöldség.

Aztán kisétáltam az étkezőbe, elővettem a borhűtőből egy fél üveg rozét, visszasétáltam a konyhába és kivettem a hűtőből egy szódásüveget.
– Akkor engedd meg, hogy bemutassam az én nutribullet-emet.